16 százalékkal kapnak kevesebb fizetést a nők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly rekordot döntött a női foglalkoztatottak száma, míg az átlagos bruttó bérük közel 402 ezer forint volt, ami továbbra is 16,2 százalékkal marad el a férfiakétól.

Tavaly 2 millió 118 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami minden eddiginél magasabb, 68,2 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére közel 402 ezer forint volt, ami továbbra is 16,2 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.

Nők a munkahelyeken

Az elmúlt tíz évben – részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban tavaly év végén 2 millió 118 ezren dolgoztak, 253 ezerrel többen, mint 2011-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54,5-ről 68,2 százalékra emelkedett. A férfiak hasonló rátája egyébként jelenleg 77,9 százalékon áll.

A foglalkoztatási ráta tízéves folyamatos emelkedését csupán a koronavírus-járvány 2020-as kezdeti szakasza törte meg: ebben az évben – időlegesen – 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatott nők száma. Másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munkahelyekről, mint férfi, aminek több oka is van. Egyrészt a nők felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatok többségében (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás, háztartási munka). Másrészt a szigorú korlátozások időszakában elsősorban a nők tudták megoldani az otthon maradt gyermekek felügyeletét.

Munkajogi mesterkurzus - Box

2021-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 401 700 forint volt, ami 16,2 százalékkal maradt el a férfiak 479 200 forintos átlagától. „Az elmaradás részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. A nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hozzátéve: – Bizonyos területeken azonban sajnos továbbra is negatív diszkrimináció érvényesül, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.”

Állást kereső nők

Az elmúlt évben erősödött az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek 50 százaléka nő volt, szemben az egy évvel korábbi 45 százalékkal.

A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve a fizikai munkaköröknél nincs jelentős eltérés a két nem között: jelenleg férfiak és nők egyaránt átlagosan 24 nap alatt tudnak elhelyezkedni valamilyen munkakörben. A szellemi munkakörök esetében kissé nehézkesebb a folyamat, ám itt a nők jóval előnyösebb helyzetben vannak: átlagosan 33 nap alatt találnak munkát, szemben a férfiak 44 napos átlagával.

„A koronavírus-járvány kitörése óta jelentős változások zajlottak a munkaerőpiacon, ezek egy része, például a home office és más atipikus foglalkoztatási formák elterjedése tovább növelheti a munkaerőpiacon megjelenő nők számát, ezzel pedig csökkenhet a férfiak és nők foglalkoztatási rátája között jelenleg fennálló 10 százalékos rés mértéke” – jelezte előre Nógrádi József.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.