A cseh szankciós politika szigorúbb lesz, mint az EU-s


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemzeti szankciós törvényt fogadott el csütörtökön a cseh parlament felsőháza.

Miután a jogszabályt a képviselőház már korábban megszavazta, életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges. Milos Zeman jelezte, hogy nem ellenzi a jobbközép kormány által kezdeményezett törvény elfogadását.

A várhatóan január elsején életbe lépő törvény lehetővé teszi, hogy a cseh kormány büntetőintézkedéseket vezessen be olyan külföldi társaságok vagy személyek ellen, akik súlyosan megsértik a cseh jogszabályokat. Az állam például megakadályozhatja, hogy belépjenek az ország területére, illetve befagyaszthatja csehországi vagyonukat.

Cseh politikusok nem titkolják, hogy a jogszabály gyorsított eljárású elfogadása összefüggésben van Oroszország Ukrajna elleni háborújával. Jan Lipavsky külügyminiszter november közepén bejelentette, hogy az új jogszabály alapján a kormány nemzeti szankciós listára helyezne olyan személyeket és szervezeteket, akik segítik Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét.

Jan Lipavsky a közszolgálati televízióban kifejtette: a cseh szankciós listán az első szakaszban néhány orosz és fehérorosz állampolgár szerepelne. A miniszter szerint Csehország szigorúbb lesz ebből a szempontból, mint az Európai Unió. „A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz” – tette hozzá a miniszter. A listára felveendő személyeket vagy szervezeteket a külügyi tárca fogja javasolni a kormánynak.

A tévé értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan oroszok neve kerülhetne fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, de nem szerepelnek az európai szankciós listán. A cseh nemzeti szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.