Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapjövedelem kísérlet része lehet a gazdasági válság és a munkanélküliség kezelésének.
A finnek által elsőként nemzeti szinten bevezetett alapjövedelem ugyan nem ösztönözte munkára a polgárokat, de javította mentális jólétüket, magabiztosságukat és élettel való elégedettségüket.
„Az alapjövedelemben részesülők elégedettebbek voltak életükkel és kevesebb mentális terhelést tapasztaltak, mint az alapjövedelemben nem részesülő kontrollcsoport” – állították a Helsinki Egyetem kutatói tanulmányukban. „Az anyagi jólétüket is pozitívabbra értékelték.”
A tanulmány a koronavírus-válság közepette – az egész világon terjedő munkanélküliség idején – született, amely a koronavírus miatti gazdasági visszaesés miatt ismét felkeltette az érdeklődést az alapjövedelem iránt. A pápa húsvéti beszédében szintén amellett állt ki, hogy „itt az ideje az egyetemes alapbér megfontolásának”.
A spanyol kormány a múlt hónapban jelentette be, hogy „a lehető leghamarabb” alapjövedelmet vezet be, amelyet az ország legszegényebb egymillió háztartásának fognak folyósítani. Nadia Calviño gazdasági miniszter pedig azt mondta, hogy a szocialista kormány egyetemes alapjövedelmet szeretne bevezetni.
Skócia miniszterelnöke, Nicola Sturgeon, úgy nyilatkozott, hogy a vírus és annak gazdasági következményei „megerősítettek engem abban, hogy eljött az [egyetemes alapjövedelem] bevezetéének ideje. ”
Finnország 2017-ben és 2018-ban folytatta az7 alapjövedelem kísérletet, amely széles körű nemzetközi érdeklődést váltott ki. A programban 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli személynek fizetett az ország rendszeres havi alapjövedelemként, 560 eurót, munkavégzési kötelezettség nélkül, és ezt akkor is megkapták, ha sikerült elhelyezkedniük.
A kísérlet elsősorban arra irányult, hogy a garantált alapjövedelem ösztönözheti-e az embereket az alacsony fizetéssel járó, vagy részmunkaidős munkavégzésre – anélkül, hogy a juttatásaik elvesztésektől kellene félniük.
A finn rendszer nem tekinthető szigorúan alapjövedelem kísérletnek, mivel a kedvezményezetteket egy korlátozott csoportból válogatták, és a jövedelem nem volt elég ahhoz, hogy megéljenek belőle.
Más kormányok is figyelemmel kísérték a finnek alapjövedelem kísérletét, akik nemcsak több embert akarnak ezzel visszaterelni a munkába, hanem egyben az államtól való függőségüket és a jóléti kiadásokat is csökkenteni akarják. Az ötlet a finn eredmények alapján igen vonzóvá vált, főleg hogy az előrejelzések szerint az automatizálás a jelenlegi munkahelyek akár harmadát is megszüntetheti.
A kutatók 81 mély interjút készítettek a résztvevőkkel, amelyből, arra a következtetésre jutottak, hogy bár a résztvevők beszámolói jelentős különbségeket mutatnak, általában inkább elégedettek voltak életükkel, és kevesebb mentális terhelést, depressziót, szomorúságot és magányt tapasztaltak, mint a kontrollcsoport ,
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az alapjövedelemnek kis mértékben pozitív hatása van a foglalkoztatásra, így különösen a gyermekes családok körében. Továbbá a résztvevők hajlamosabbak voltak jobban értékelni a jólétüket, például az önállóságukat, a pénzügyi biztonságot és a jövőbe vetett bizalmukat.
„Egyesek szerint az alapjövedelemnek nincsen hatása a munkaképességükre, mivel azokon a területeken, amelyekre képesítéssel rendelkeznek még mindig nem találatak munkát” – mondta Helena Blomberg-Kroll, a kutatás vezetője. „Mások szerint azonban az alapjövedelem mellett hajlandóak voltak alacsony fizetést kínáló munkát végezni, amelyet egyébként nem vállaltak volna el.
„Voltak, akik szerint az alapjövedelem lehetővé tette számukra, hogy visszatérjenek ahhoz az élethez, amelyet azelőtt éltek, mielőtt munkanélkülivé váltak, míg mások úgy értékelték azt, hogy megkapták a lehetőséget, hogy nemet mondjanak az alacsony fizetést ígérő, bizonytalan munkahelyekre, és ezzel nőtt az önállóságuk.”
A program egyes résztvevőknek lehetőséget adott arra is, hogy „megpróbálják megvalósítani az álmaikat” – számolt be a kutatás vezetője. „A szabadúszók, a művészek és a vállalkozók pozitívabbak voltak az alapjövedelem hatásaival kapcsolatban, amely véleményük szerint lehetőséget teremtett számukra vállalkozásuk beindítására.”
Az alapjövedelem arra is ösztönzött néhány résztvevőt, hogy aktívabban vegyen részt a társadalmi felelősségvállalásban, például önkéntes munkával. „Néhányan úgy találták, hogy a garantált jövedelem növelte a lehetőségüket, hogy többet foglalkozzanak családjukkal vagy szomszédaikkal” – tette hozzá Christian Kroll kutató.
„Az alapjövedelem biztonsága lehetővé tette számukra, hogy jelentős dolgokat tegyenek, mivel úgy érezték, hogy ezt az alapjövedelem lehetővé teszi. Sok ember, aki ilyen ingyenes tevékenységet végzett a kétéves időszak alatt, arra munkaként tekintett. ”
Kroll szerint a tanulmány eredményei alátámaszthatják mind az alapjövedelm létjogosultságát, mind pedig az ellenzők érveit. „De amint mindannyian megtanultuk 2020 elején, az az, hogy nem jó biztonytalanságban élni”.
„Noha az alapjövedelem nem oldja meg az összes egészségügyi és társadalmi problémánkat, minden bizonnyal szóba kerül majd a gazdasági nehézségekre való megoldás részeként.”
