A francia alkotmánytanács jóváhagyta a nyugdíjkorhatár emelését előíró, vitatott törvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia alkotmánytanács jóváhagyta pénteken a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezet tartalmi részét, amely ellen az elmúlt negyedévben tizenkét alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat. A testület ugyanakkor elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot.

A közlemény szerint a kilenc alkotmánybíró a reform egyes – másodlagos fontosságú – elemeit eltávolította, a 36 cikkből hatot, de a legvitatottabb elemét, a korhatáremelést jóváhagyta. Az alkotmányossági vizsgálat volt az utolsó lépés a törvény kihirdetése előtt, amelyet így már a hétvégén megtehet a köztársasági elnök. Emmanuel Macron még a döntés előtt hivatalába hívta keddre a szakszervezetek vezetőit a három hónappal ezelőtt megszakadt párbeszéd újrakezdésére.

Az alkotmánytanács ezzel párhuzamosan elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot a kormány reformjának megakadályozására. A baloldali ellenzéki pártok jelezték: a döntés ellenére folytatják a tiltakozó megmozdulást, s arra kérték Emmanuel Macron államfőt, ne hirdesse ki a törvényt. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy vélte, hogy „a nyugdíjreform politikai sorsa még nem pecsételődött meg”.

A hagyományos jobboldal vezetője, Eric Ciotti viszont arra szólított fel „minden politikai erőt”, hogy fogadja el a döntést, jóllehet szerinte „egyes cikkek törlése (a törvényből) a kormány módszerének hibáit szankcionálja”. A titkosszolgálatok előre jelezték: pénteken az alkotmánytanács döntését követően, függetlenül annak tartalmától, több helyen számítanak azonnali megmozdulásokra, helyenként zavargásokra is.

A párizsi prefektúra minden tiltakozást betiltott az alkotmánytanács épülete előtt csütörtök délután 4 óra és vasárnap reggel 6 óra között, a szomszédos épületben található Comédie Francaise színházban az előadás péntek este elmarad. Párizsban a szakszervezetek felhívására a városháza előtti téren több száz tiltakozó együtt várta a döntés kihirdetését, amelyet hangos nemtetszéssel fogadtak.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti úton történő bevezetését. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.