A gyermek- és serdülőkori szuicid magatartások megelőzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelenleg akadályokba ütközik a gyermek- és serdülőkori potenciális szuicid magatartások felismerése, illetve hatékony megelőzése, valamint a „kapuőr” szerepét betöltő iskolapszichológusok feladatai kapcsán a megfelelő szakmai szabályozók és gyakorlat hiányában sérülhetnek a gyermekek jogai – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos ezért külön munkacsoport felállítását kezdeményezte a szaktárcánál.

Az alapvető jogok biztosához a panaszos édesanyát képviselő Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány fordult azzal, hogy a panaszos gyermeke közösségi oldalukon kért segítséget, és arról érdeklődött, hogy a Heim Pál Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályán fogadják-e őt szülei nélkül. Kiderült, hogy nagyon aggasztó szuicid gondolatai, késztetései voltak, és már önsértést is elkövetett. Egy hét elteltével a gyermek ismét jelentkezett az Alapítványnál, amely jelzéssel élt az iskolapszichológusa, továbbá az illetékesnek vélt kerületi gyermekjóléti szolgálat felé, hogy pszichés támogatásra van szüksége. A megkeresett gyermekjóléti szolgálat elektronikus úton továbbította az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé a jelzést, amely végül két héttel később érkezett meg, ezután megkezdődött a családsegítői munka.

Dr. Kozma Ákos az AJB-1151/2021. számú ügyben készült jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a potenciális öngyilkossági kísérletek, azok lehetősége kapcsán kulcsszerepe van az iskolapszichológusnak: jellemzően őt keresik meg problémáikkal, neki jelezhetnek a gyermekek, vagy a helyzetről tudomást szerző más személyek. Az iskolapszichológus tehát bizonyos értelemben „kapuőr”, aki képes megítélni a helyzet, az öngyilkossági szándék potenciális komolyságát.

Az ombudsman kitért arra, hogy a gyakorlatban – miként a vizsgált esetben – előfordul, hogy az iskolapszichológusok csak a szülő írásos beleegyezésének birtokában kezdik meg a tanulók pszichés támogatását. Ha tehát az iskolapszichológus a szuicid késztetésről csak jelzést kap, előfordul, hogy arra kéri a jelzést tevőt, hogy azt tegye meg a szülő és a gyermekjóléti központ felé is, valamint irányítsa a családot a gyermek és serdülő pszichiátriai ambulanciára. Így azonban a segítségnyújtás elakad, ami különösen akkor lehet problémás, ha maga a szülő az, akinek szerepe van a gyermek veszélyeztetett helyzetében. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az ilyen gyakorlat ellentmond a szakmai szabályozónak, alkalmas arra, hogy a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okozzon.

gyermek öngyilkosság

A jelentés szerint a gyermekek öngyilkossági kísérletével, annak lehetőségével összefüggő esetek megfelelő időben való felismerése, a soron kívüli segítségnyújtás és célzott kezelés, a potenciális öngyilkossági, súlyos önsértési helyzetek megelőzése valamennyi szakember számára komoly kihívást jelent. Az Alapítvány tájékoztatása szerint az ügyben érintett gyermek története nem egyedi. 2018-ban – 35 142 összes megkeresésből – 990, 2019-ben – 50 276-ból – 1230, míg 2020-ban – 46 656-ból – 1174 szuicid megkeresést fogadtak. Az ombudsman rámutatott, hogy a gyermek jogainak védelme, illetve az állam életvédelmi kötelezettsége e területen is komplex szakmai-jogi szabályok megalkotását, alkalmazását követeli meg, egyúttal megállapította, hogy jelenleg hiányzik egy egységes, átfogó, külön irányelv a preventív beavatkozás, kezelés mikéntje tárgyában.

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy hozzon létre egy olyan szakmai munkacsoportot, amely áttekinti a jelenlegi gyakorlatot, illetve egységes fogalomhasználaton alapuló, átfogó jellegű szakmai szabályozókat alakít ki a gyermek- és serdülőkori öngyilkos magatartás felismerése, ellátása és megelőzése tárgyában.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.