A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is eredményes, derül ki a Bizottság harmadik éves jelentéséből


A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – amely az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. Gyorsul a végrehajtása, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban. A Bizottság ma fogadta el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló harmadik éves jelentést, melyből kiviláglik, hogy a Bizottság az eljárások egyszerűsítése révén támogatja a tagállamokat terveik teljes körű és időben történő végrehajtásában, és tovább javította mind az átláthatóságot, mind az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló mechanizmusokat.

Az összesen 650 milliárd euró összegben vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a nagy léptékű beruházások és reformok döntő hajtóereje a tagállamokban. Számos olyan kezdeményezést tesz lehetővé, amelyek kulcsfontosságúak a zöld és digitális átállás előmozdításához, valamint az EU ellenálló képességének és versenyképességének megerősítéséhez.

Létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz több mint 82 milliárd euró összegű beruházást mozgósított, melyek közvetlenül a vállalkozásokat támogatják. A tagállamok több mint 900 reformot hajtanak végre a bürokrácia csökkentése és az üzleti folyamatok felgyorsítása – pl. az engedélyek beszerzésének egyszerűsítése – érdekében, segítve ezzel az uniós ipar versenyképességét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatásával 34 millió megawattóra energiafogyasztást sikerült megtakarítani, több mint 11,8 millió fő vett részt oktatásban és képzésben, és 9,8 millióan részesültek az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal szembeni védelmi intézkedések előnyeiből.

Ezeket az eredményeket a Bizottság, a tagállamok és az összes érdekelt fél, valamint az Európai Parlament és a Tanács szoros együttműködése révén sikerült elérni.

2024 végéig az EU várhatóan több mint 300 milliárd eurót fog folyósítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása és a kifizetések felgyorsultak, miután 2023-ban némi késedelmet szenvedtek. A késedelem főként az Ukrajna elleni orosz agressziónak, a magas inflációnak, az ellátási láncok szűkösségének volt betudható, valamint annak, hogy el kellett fogadni a REPowerEU-fejezeteket. A Tanács eddig 26 ilyen fejezetet hagyott jóvá, amelyek további forrásokat biztosítanak az EU energiaellátásának diverzifikálására, a zöld átállás felgyorsítására és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások támogatására irányuló reformok és beruházások végrehajtásához.

A Bizottsághoz a mai napig 69 kifizetési kérelem érkezett 25 tagállamtól, és az intézmény több mint 267 milliárd eurót folyósított, ami a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből rendelkezésre álló pénzforrás több mint 40%-ának felel meg. Az év végéig az EU várhatóan több mint 300 milliárd eurót fog folyósítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. A jelentés számos példát ismertet arra vonatkozóan, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hat szakpolitikai pilléréhez kapcsolódó reformok és beruházások terén elért eredmények hogyan gyakorolnak kézzelfogható és pozitív hatást a polgárok és vállalkozások életére.

Az Európai Unió emellett továbbra is sikeresen vont be forrásokat a tőkepiacokon az eszköz finanszírozására: eddig több mint 60,2 milliárd euró kibocsátására került sor a NextGenerationEU zöldkötvényei révén.

Egyszerűbbé vált a tagállamok általi végrehajtás

Tekintettel arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időhöz kötött, továbbra is elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a tervek 2026-ig teljeskörűen és időben megvalósuljanak. A tagállamoknak folytatniuk kell a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik gyors és teljes körű végrehajtását, és a Bizottság aktívan segíti őket ebben.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2024-ben újabb lépéseket tett azért, hogy támogassa a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásában. Idén júliusban a Bizottság egyszerűsítette a folyamatokat a tagállamoknak szóló frissített iránymutatásában, különös hangsúlyt fektetve a tervek felülvizsgálatának módjára, amely a jövőben is fontos lesz a végrehajtás szűk keresztmetszeteinek kezelése szempontjából. Egyszerűsödtek a tagállamokra vonatkozó jelentéstételi követelmények is. Emellett egyértelműbbé vált, hogy a szinergiák fokozása érdekében miként lehet ötvözni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt más uniós alapokkal.

Fokozott átláthatóság

A Bizottság arra törekszik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására rendkívül világos és átlátható módon kerüljön sor, a jogi követelményeken túlmenően is.

A ma elfogadott jelentés például mélyreható elemzést tartalmaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás 100 legnagyobb végső kedvezményezettjére vonatkozó tagállami adatokról. A Bizottság emellett – az átláthatóság és az egyértelműség érdekében – az éves jelentés mellékletében útmutatással szolgál az RRF-rendelet néhány kulcsfogalmáról:

  • tisztázza, hogy a Bizottság hogyan határozza meg, hogy egy reform vagy beruházás mely időponttól tekinthető támogathatónak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból;
  • tisztázza, hogy a Bizottság mit tekint ismétlődő kiadásnak, amely általános szabályként tiltott, és hogy milyen ismérvek alapján dönt úgy, hogy mentesség adható e szabály alól;
  • egyértelműsíti a kettős finanszírozás fogalmát a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összefüggésben, valamint
  • tisztázza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó források végső kedvezményezettjeinek fogalmát.

Az Unió pénzügyi érdekeinek erős védelme

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a Bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezért – az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Számvevőszék ajánlásait is figyelembe véve – folyamatosan tökéletesíti az auditálási és ellenőrzési szabályait. A Bizottság 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között 17 kockázatalapú utólagos ellenőrzést végzett a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének tárgyában. A nemzeti irányítási és kontrollrendszerek négy rendszerellenőrzésére is sor került. 2023 végéig a Bizottság mindegyik tagállamot legalább egyszer ellenőrizte.

Háttér-információk

Ez a jelentés a harmadik azoknak az éves jelentéseknek a sorában, amelyeket a Bizottságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírtak szerint készítenie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról annak teljes élettartama alatt. A jelentés beépül az uniós intézmények között, illetve az érintett felekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról zajló párbeszédbe.

A jelentésben foglalt információk az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a Bizottság értékelése szerinti tartalmán, a tagállamok által 2024 áprilisáig a féléves jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése keretében bejelentett adatokon, valamint az RRF megvalósítása terén 2024. augusztus 31-ig végbement fejleményeken alapulnak.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredmények a Bizottság által 2021 decemberében létrehozott online portál, a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla segítségével követhetők nyomon. További információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről ezen az oldalon találhatók. A honlap interaktív térképe bemutatja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott projekteket.

Forrás: ec.europa.eu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 16.

Éjjeli betörésnél a támadó leszúrása esetén a védekező jogos védelemre hivatkozhat

Az elmúlt másfél évtizedben gyökeres fordulatot vett a jogos védelem megítélése. Alapjog lett a személy, illetve tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása. A büntető törvénykönyv 2013 nyarától bevezette az úgynevezett szituációs jogos védelmet, amely alapján például ha egy éjjeli lakásbetörésnél a védekező leszúrja a támadót, aki emiatt életét veszti, akkor a védekező jogos védelemre hivatkozva mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.