A holland bírák, ügyészek több mint felét már érte fenyegetés


A holland bírók és ügyészek több mint fele szembesült már fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel, legtöbbször az általuk kezelt, szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek során – olvasható az Investico oknyomozó újságírói hírportál és a De Groene Amsterdammer hetilap közös felmérésben.

A felmérést a bírák és ügyészek szakszervezetének, a Holland Igazságügyi Szövetségnek (NVvR) a tagjai körében végezték el, amiből az derült ki, hogy a válaszadók közel fele az alvilágból származó fenyegetések miatt kevésbé érzi magát biztonságban a munkája során, és ez kihat szakmai tevékenységére is.

A De Groene Amsterdammer szerint a bírák közel harmada változtatott munkamódszerén, például nevük helyett kódot használnak az ügyiratokon. A hetilap emlékeztetett a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásra, amellyel összefüggésben több súlyos incidens történt; meggyilkolták a koronatanú testvérét, annak ügyvédjét, továbbá egy bűnügyi riportert, Peter R. de Vries-t. A De Vries-ügyhöz köthető aktákon minden érintett eljáró fél névtelenül szerepel.

A felmérésben a megkérdezettek közel 10 százaléka azt mondta, hogy néha biztonsági megfontolásból elutasít egy-egy ügyet. Egy bíró úgy nyilatkozott, hogy nem foglakozik súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal, hogy védje családja biztonságát. A válaszadók ugyancsak aggódnak amiatt, hogy az erőszakkal való fenyegetések kihatnak a jogállamiságra.

Az eredmények összhangban vannak a Holland Igazságügyi Szövetség által végzett korábbi felméréssel. „A fenyegetések száma megdöbbentő” – mondta Marc Fienstra, a szövetség elnöke a NOS műsorszolgáltatónak.

A fontolóra vett intézkedések között szerepel az extra pénzügyi kompenzáció és egy bírói érdekszövetség létrehozása a magas kockázatú ügyekkel kapcsolatban, amelyek Fienstra szerint nem korlátozódnak a bandabűnözésre, hanem például gyermekelhelyezési ügyeket is magukban foglalhatják.

A holland államügyészség szerint az egyre bizonytalanabbá váló igazságügyi környezet a „társadalomban tapasztalható polarizáció” következménye, amely más szakembereket, például az újságírókat, politikusokat és ügyvédeket is érint.
Hollandiában mintegy 2500 bíró és 900 ügyész dolgozik, és körülbelül 400-an vettek részt a felmérésben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.