A korrupció miatt módosítanák a Btk.-t


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi.


A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy „a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia”.

A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.

A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.

Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint „az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre – így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre – vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.

Továbbá ha valaki egyes – például vagyoni hátrányt okozó – szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.

A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.

A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.