A közölt hír valóságát bizonyítani kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közölt hír valóságát a sajtóterméknek kell bizonyítania a sajtó-helyreigazítási perekben – közölte a Fővárosi Törvényszék.


A Fővárosi Törvényszéken 2016. december 12-én és december 13-án sajtó-helyreigazítási perekben hozott elsőfokú ítéletekkel kapcsolatban az utóbbi napokban a sajtóban megjelent tudósításokat és elhangzott nyilatkozatokat a bíróság az alábbiakkal egészíti ki és pontosítja – kezdi közleményét a törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék 2016. december 12-én a Rogán Antal felperes által indított három sajtó- helyreigazítási perben hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletet. A három polgári per alperesei a 444.hu szerkesztősége és kiadója, az index.hu szerkesztősége és kiadója, valamint a nepszava.hu szerkesztősége és kiadója voltak. A felperes által kifogásolt közlések mindhárom sajtótermékben 2016. november 3-án jelentek meg. A bíróság a felperes kereseti kérelmeinek helyt adott és mindhárom sajtóterméket helyreigazító közlemény közzétételére, kiadóikat pedig a perköltség viselésére kötelezte. Az ítéletek nem jogerősek, a helyreigazításnak a jogerőre emelkedést követően kell eleget tenni.

A Törvényszék 2016. december 13-án szintén elsőfokú, nem jogerős ítéletet hozott a Juhász Péter felperes által a TV2 Média Csoport Kft. alperes ellen indított sajtó-helyreigazítási perben. A bíróság egyetlen perben hozott döntést, amelyben 2016. szeptember 8. és szeptember 20. között a TV2, valamint a Super TV2 televíziós csatornák Tények című hírműsoraiban elhangzott, és a felperes által kifogásolt kijelentéseket vizsgálta. A bíróság a felperes keresetét nagyobb részben alaposnak találta, ezért az alperest ugyanezen hírműsorokban helyreigazító közlemények közzétételére és a perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, a helyreigazításoknak a jogerőre emelkedést követően kell eleget tenni.

 

A Törvényszék a fenti ítéletek indokolásaiban hangsúlyozta, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-a értelmében „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.” Ugyanezen törvény 12. §-a azonban azt is kimondja, hogy „ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.”

A bíróság ezekben a perekben megállapította, hogy a felperesek által kifogásolt közlésekkel az érintett sajtótermékek nem véleményt fogalmaztak meg, hanem tartalmukat tekintve tényeket állítottak, illetőleg híreszteltek, ezért a közlések valótlansága esetén sajtó-helyreigazításnak van helye. A sajtó-helyreigazítási perben a hír valóságát a sajtónak kell bizonyítania. A felek által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat mérlegelve a bíróság megállapította, hogy a közölt hírek, illetőleg átvett (híresztelt) nyilatkozatok valóságtartalmát az alperesi szerkesztőségek egyik perben sem bizonyították. 


Kapcsolódó cikkek