Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Darák Péter ismertette: nagy mértékben emelkedett a Kúriára érkező ügyek száma, különösen a polgári kollégium esetében.
Ez elsősorban a devizahiteles eljárások miatt van így, amelyek még tízezres nagyságrendben vannak folyamatban az ország bíróságain. Nőtt a munkaügyi felülvizsgálati ügyek száma is, amit az elnök azzal indokolt, hogy az új munkatörvénykönyv hatályba lépése utáni peres jogviták most érik el a Kúriát. A büntetőügyek érkezését kiegyensúlyozottnak nevezte, ugyanakkor a közigazgatásiaké kis mértékben emelkedést mutat. Darák Péter fontos változásnak nevezte az elektronikus kapcsolattartás szabályainak bevezetését, ilyen módon az év második felében mintegy kétszáz irat érkezett a Kúriára a bíróságoktól vagy az ügyfelektől.
[multibox]Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta, hogy igen élénk és szorgalmas ítélkezés folyik a Kúrián. A múlt héten az egyik büntetőügyekben eljáró tanács például egy nap alatt hét ügyet fejezett be, ebből ötöt nyilvános ülésen, kettőt tanácsülésen. A Kúria elmúlt fél évben hozott döntései közül kiemelte azt a végzést, amellyel a bírói fórum igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét. Szerinte a semmisségi törvény alapját képező eljárások olyan helyzetet teremtettek, amelyben a politikai megtorlás eszközévé alacsonyították le az igazságszolgáltatást. Most jogállami módon tettek pontot ennek az ügynek a végére – mondta. A Nagy Imre és társai ügyében hozott halálos ítéletet előre kitervelt politikai gyilkosság végrehajtásának cinikus és kegyetlen eszközeként értékelte, amelynek nincs helye az igazságszolgáltatásban.
Arról is beszámolt, hogy a Kúria részt vett az új büntetőeljárási törvény kodifikációjában. A tervezetről elmondta: számos olyan újítást tartalmaz, amely egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat tesz lehetővé. Lenyűgözőnek nevezte a tervezet méretét: a 877 szakaszból álló új törvénytervezet azt célozza, hogy egy helyen, egy kódexben legyen fellelhető minden, ami a büntetőeljárásban normatív szabály.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője arról számolt be, hogy húsz százalékkal nőtt a hozzájuk érkező ügyek száma, idén már négyezer ügyet regisztráltak, ez nyolcszázzal több, mint a múlt évben. Ennek indokaként ő is a devizahiteles pereket említette, hozzátéve, hogy a kollégium bíráinak fele tárgyal ilyen ügyeket is. Felidézte: az ilyen eljárások érdekében már tavaly felállítottak egy húsztagú konzultációs testületet, amelyben a Kúria mellett minden táblabíróság és több törvényszék képviselője is helyet kapott. A testület már tíz emlékeztetőt fogadott el, amelyekben például azzal foglalkoztak, hogy mikor tisztességtelen egy költségelem kikötése vagy az árfolyamkockázat áthárítása, melyek a megfelelő tájékoztatás elvei. Ezek az emlékeztetők az eljáró bíróságok számára nem kötelezők, de igazodási pontot jelenthetnek.
A kollégium emlékeztetőt adott ki arról is, a forintosítás nem gátja annak, hogy az árfolyamkockázat telepítésére vonatkozó kikötés érvénytelensége iránt pert indítsanak a fogyasztók. Megjelent a bíróságokon ugyanis egy olyan álláspont, hogy mivel a devizahiteles törvények rendezték a szerződéssel kapcsolatos kérdéseket, már nem lehet a szerződések érvénytelenségével kapcsolatban pert indítani. A Kúria ezt téves gyakorlatként értékelte – ismertette.
Kiemelte a rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélküli közzétételével összefüggő kollégium elvi határozatot is. Felidézte: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy ezzel kapcsolatos ítélőtáblai döntést, majd a tábla lefolytatta az ügyben az új eljárást és megerősítette, hogy a rendőr képmását nem lehetett volna közzétenni a hozzájárulása nélkül. Wellmann György kiemelte, ebben a döntésében az ítélőtábla azt mondta ki: a bíróságot csak az a kötelezettség terheli, hogy a mérlegelésénél vegye figyelembe az Ab által megállapított alkotmányos szempontokat, de ezután meghozhatja akár ugyanazt a határozatot is.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője jelezte: a közigazgatási az egyetlen bíráskodási szakág, amely egy másik hatalmi ágat ellenőriz. A közigazgatási perrendtartás elfogadásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy 1991 óta a közigazgatási bíráskodás szervezete nem épült ki teljes egészében, 2018-tól azonban új időszámítás veszi kezdetét. Rögzítette: szakmai konszenzus van arról, hogy szükség van közigazgatási felsőbíráskodásra.
Szólt egy folyamatban levő jogegységi határozatról is, amelyben azt vizsgálják, hogy mennyiben minősül a bíróság működését súlyosan megzavaró helyzetnek vagy akár a bíróra irányuló nyomásgyakorlásnak az, ha egy konkrét bírósági eljárás időpontjában és helyszínénél demonstrációt tartanak.
Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a testület a büntetéskiszabás területi egyenlőtlenségeit vizsgálja. Hozzátette: igyekeznek megtalálni azokat a bűncselekménytípusokat, amelyekben a legkisebb a szubjektív hatás, és az adott cselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve nézik meg, mi okozhatja az eltérő mértékű büntetéseket.
(lb.hu)
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Elindult a jogi hallgatók számára meghirdetett Lawyer for a Day, valamint a vállalatértékelés iránt érdeklődő közgazdász hallgatóknak szóló Advisor for a Day esettanulmányi verseny a DLA Piper Hungary szervezésében. A megmérettetés célja, hogy a diákok valós munkakörnyezetben, mindennapi jogi és üzleti kihívásokon keresztül nyerjenek bepillantást az iroda tanácsadóinak mindennapi munkájába. A hallgatóknak október 25-ig van lehetőségük jelentkezni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!