A Magyar Kétfarkú Kutya Párt mellé állt az EJEB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) javára döntött kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely elsőfokú ítéletében kimondta, a magyar hatóságok jogsértő módon szabtak ki pénzbírságot a párt „Szavazz érvénytelenül!” mobiltelefonos alkalmazása miatt.


Az ügy előzménye, hogy az MKKP a 2016. október 2-ai kvótareferendum előtt arra buzdította a választópolgárokat, hogy szavazzanak érvénytelenül és a szavazólapjuk fényképét osszák meg az applikáció segítségével. A Nemzeti Választási Bizottság 800 ezer forintos bírságot szabott ki a szavazás titkosságának megsértésére hivatkozva, azonban ezt a Kúria később 100 ezer forintra mérsékelte. A ügyben az Alkotmánybíróság elutasította a párt beadványát.

Keddi ítéletében az EJEB megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10-es cikkét, és ezért összesen 3330 euró (mintegy egymillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a felperesnek.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Az ítélet egyelőre nem jogerős; a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a magyar állam is fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

2024. december 2.

Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat

Az Európai Unió egy évvel, 2025. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökkel szemben kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.