A magyar kormány új rendeletet fogadott el az élelmiszer-infláció kezelésére


Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.

Milyen kötelezettséggel kell számolniuk a gyártóknak és a kereskedőknek?

A rendelet kötelezettségeket ír elő mind a kiskereskedők, mind a gyártók számára. Ha egy adott termék – minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő előre csomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz – esetén 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által előállított termékhez képest jelentősen csökkentett tömegű vagy térfogatú termék kerül forgalomba, a kereskedő köteles tájékoztató hirdetményt közzétenni, amelyben az adott termék csomagolását érintő változásra utal. Ez a kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdésétől számított két hónapig tart. A rendeletet abban az esetben is alkalmazni kell, ha az érintett terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba, és a kereskedő továbbra is értékesíti a terméket. Ha a kereskedő 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdte meg a termék értékesítését, és a terméket továbbra is értékesíti, a fogyasztók tájékoztatási kötelezettségének 2024. március 1. napjától kell eleget tenni.

Ha tehát például egy termék súlya 10%-kal csökken, miközben az ára változatlan marad vagy nő, a termékre vonatkozik a kereskedő tájékoztatási kötelezettsége.

Mi mentesíthet a tájékoztatási kötelezettség alól?

A kereskedő mentesül e kötelezettség alól, ha a gyártó az új, kisebb csomagolási egységet a korábbi csomagolási egységek hat hónapon belüli megszüntetése nélkül vezette be, és a kereskedő a korábbi csomagolási egységeket továbbra is értékesíti.

Kinek a felelőssége a kötelezettség teljesítése?

A kereskedő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése a magyarországi gyártás esetén a gyártó felelőssége. Egyéb esetekben a terméket a magyar piacra elsőként bevezető vállalkozás, valamint a nagykereskedő köteles a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban tájékoztatni a kereskedőt a termék kiszerelésének, csomagolásának csökkentéséről és a korábbi csomagolási egységek megszüntetéséről.

A magyar gyártónak vagy a terméket a magyar piacra először bevezető vállalkozásnak, beleértve a nagykereskedőket is, a kereskedőnek adott tájékoztatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is meg kell adnia.

Ha az érintett felek tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, termékenként 1 millió forint (kb. 2580 euró) fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatók.

Szerzők: dr. Gera Dániel, dr. Kovács Ákos

Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.