A magyar kormány új rendeletet fogadott el az élelmiszer-infláció kezelésére


Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.

Milyen kötelezettséggel kell számolniuk a gyártóknak és a kereskedőknek?

A rendelet kötelezettségeket ír elő mind a kiskereskedők, mind a gyártók számára. Ha egy adott termék – minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő előre csomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz – esetén 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által előállított termékhez képest jelentősen csökkentett tömegű vagy térfogatú termék kerül forgalomba, a kereskedő köteles tájékoztató hirdetményt közzétenni, amelyben az adott termék csomagolását érintő változásra utal. Ez a kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdésétől számított két hónapig tart. A rendeletet abban az esetben is alkalmazni kell, ha az érintett terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba, és a kereskedő továbbra is értékesíti a terméket. Ha a kereskedő 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdte meg a termék értékesítését, és a terméket továbbra is értékesíti, a fogyasztók tájékoztatási kötelezettségének 2024. március 1. napjától kell eleget tenni.

Ha tehát például egy termék súlya 10%-kal csökken, miközben az ára változatlan marad vagy nő, a termékre vonatkozik a kereskedő tájékoztatási kötelezettsége.

Mi mentesíthet a tájékoztatási kötelezettség alól?

A kereskedő mentesül e kötelezettség alól, ha a gyártó az új, kisebb csomagolási egységet a korábbi csomagolási egységek hat hónapon belüli megszüntetése nélkül vezette be, és a kereskedő a korábbi csomagolási egységeket továbbra is értékesíti.

Kinek a felelőssége a kötelezettség teljesítése?

A kereskedő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése a magyarországi gyártás esetén a gyártó felelőssége. Egyéb esetekben a terméket a magyar piacra elsőként bevezető vállalkozás, valamint a nagykereskedő köteles a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban tájékoztatni a kereskedőt a termék kiszerelésének, csomagolásának csökkentéséről és a korábbi csomagolási egységek megszüntetéséről.

A magyar gyártónak vagy a terméket a magyar piacra először bevezető vállalkozásnak, beleértve a nagykereskedőket is, a kereskedőnek adott tájékoztatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is meg kell adnia.

Ha az érintett felek tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, termékenként 1 millió forint (kb. 2580 euró) fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatók.

Szerzők: dr. Gera Dániel, dr. Kovács Ákos

Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.