A Nemzetközi Bíróság meghallgatást tart az országok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről


A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság megnyitotta az országoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről szóló kéthetes tárgyalássorozát, amelynek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követeli.

Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte „az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről”.

Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. A jogi kényszerítésre azért is szükség van, mert az ENSZ eddigi klímakonferenciái nem hoztak hatékony eredményeket – érvelnek.

„Egy olyan válság frontvonalában találtuk magunkat, amelyet nem mi idéztünk elő, és amely a puszta létezésünket fenyegeti” – mondta a hétfői nyitóülésen a bíróságnak Ralph Regenvanu, Vanuatu éghajlatváltozással foglalkozó megbízottja. „A nagy szennyező országok több mint egy évszázadon keresztül, az egyre súlyosabb figyelmeztetések ellenére sem tudták visszaszorítani a területeikről származó kibocsátást. 1990 óta a kibocsátások több mint 50 százalékkal nőttek, és 2023-ban el is érték az eddigi legmagasabb értéket”– érvelt.

Margaretha Wewerinke-Singh, a Vanuatu Köztársaság vezető jogtanácsosa szerint a jogorvoslati lehetőségek jól megalapozottak: a felelős államoknak fel kell hagyniuk jogellenes tevékenységükkel, például a fosszilis üzemanyagok támogatásának kiterjesztésével; be kell vezetniük a szabályozási intézkedéscsomagot a kibocsátás azonnali csökkentése érdekében, valamint jóvátételt, illetve pénzbeli kártérítést kell fizetniük „a visszafordíthatatlan károk esetén”.

Cynthia Houniuhi, a Csendes-óceáni szigeteknek az éghajlatváltozás hatásai ellen küzdő diákcsoportjának elnöke felszólította a bírákat a törvény alkalmazására.

„A Nemzetközi Bíróságnak megvan a hatalma, hogy segítsen nekünk megoldást találni a problémára, és megújítsa a reményt, hogy az emberiség képes kezelni korunk legnagyobb kihívását. Ezt egyszerűen azzal tehetik meg, hogy alkalmazzák a nemzetközi jogot az éghajlatváltozásért felelős országok esetében” – hangoztatta.

A mérföldkőnek számító ügyben rekordszámú, 99 ország – köztük a legnagyobb kibocsátók, az Egyesült Államok és Kína, valamint olyan szervezetek, mint az OPEC – fog állást foglalni.

A bíróság bármilyen döntése az ügyben jogilag nem kötelező érvényű, de precedensértékű lehet hasonló, a környezetszennyezéssel kapcsolatos jövőbeni ügyek tekintetében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Nem jár a korkedvezményes nyugdíj a kormányhivatallal pereskedő transz nőnek a Fővárosi Törvényszék szerint

A Fővárosi Törvényszék kedden határozatot hirdetett egy transz nőnek, G. V. A.-nak az ügyében, aki azt próbálta elérni, hogy ő is jogosult legyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjazási lehetőségére, a “Nők 40”-re, vagyis negyven év munka után nyugdíjba vonulhasson. G. V. A. Budapest Főváros Kormányhivatalát perelte be, miután az elutasító határozatot hozott az ügyében. A törvényszék most elutasította G. V. A. keresetét.

2024. december 4.

Ne féljen a DÁP-regisztrációtól, mutatjuk, mit kell tennie

A jövő év elejétől fontos, mindannyiunkat érintő adminisztratív változás lép életbe: január 16-tól megszűnik a már jól ismert Ügyfélkapu. Helyébe az Ügyfélkapu+ lép, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás lesz használható. Most az utóbbival kapcsolatban gyűjtöttük össze az 5 legfontosabb kérdést és választ a gördülékeny használat érdekében.

2024. december 4.

Bíróság: Szivárványzászló-égetésre buzdítani közösség elleni uszítás

Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban.