Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészségügyi kényszerhelyzet az élet számos területén felgyorsította a folyamatok digitalizálását. Nem kivétel ez alól a közokirat alapján induló végrehajtási eljárás sem, ahol pár hónapja kötelezővé vált az elektronikus eljárás. Már csak az a kérdés, hogy maga az aláírás meddig marad valóban „írás”. Dr. Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde ismerteti a részleteket.
Mire is jó a közokirat?
A közokirat legfontosabb tulajdonsága, hogy az közvetlenül végrehajtható. Azaz ha a kötelezett nem teljesíti a közokiratba foglalt kötelezettségét, akkor a jogosult a közjegyzőnél azonnal kérni tudja a közokiraton alapuló kötelezettség végrehajtásának a megindítását. Ezzel legtöbb esetben egy hosszadalmas bírósági eljárás spórolható meg. A leggyakrabban banki finanszírozás esetén lehet közokirattal találkozni, amikor a bank a hitel feltételeként írja elő, hogy az adós közokiratban is aláírja a hitelszerződést és a biztosítéki szerződéseket. Emellett azonban napjaink kereskedelmi kapcsolataiban is sokszor előnyös a közokirati forma. Így például közokiratba foglalt, megfelelő szövegű nyilatkozat esetén a bérbeadó pereskedés nélkül ki tudja tenni a nem fizető bérlőjét az ingatlanból. De ugyanúgy javítja egy piaci szereplő jogi pozícióját, ha az adósa a tartozását közjegyző előtt tett nyilatkozatban ismeri el.
Közokirat: a papírtól a számítógépes jelig
Mint minden dokumentum, a közokiratok is klasszikusan papír alapon készülnek el. Ezt a felek a közjegyző előtt írják alá, aki azt megtartja, és annak hiteles másolatait (az úgynevezett kiadmányokat) átadja az ügyfeleknek.
A közokiratok fejlődésének első foka az volt, amikor a papír alapú dokumentumból a közjegyző már elektronikus kiadmányt tudott kiállítani. Azaz lényegében beszkennelte az eredeti dokumentumot, arra rátette elektronikus aláírását és időbélyegzőjét és azt e-akta formájában adta át a feleknek. Legújabban azonban már lehetőség van arra is, hogy a közjegyző eleve elektronikus formában hozza létre a közokiratot. Ennek feltétele, hogy az aláíró felek mindegyike rendelkezzen elektronikus aláírással és kézi szignó helyett ezt biggyessze a nyilatkozatra. Látni kell azonban, hogy ez nem helyettesíti sem a közjegyző előtti megjelenés kötelezettségét, sem pedig a dokumentum sokszor órákig tartó felolvasását. Továbblépésre ezért tehát még mindig van lehetőség.
Amikor a végrehajtás is elektronikussá válik
A közokirat igazi funkcióját akkor tölti be, amikor az azon alapuló követelést a felek végre kívánják hajtani. Erre a múltban kizárólag papíralapon volt lehetőség: az érdekelt fél a közjegyző előtt személyesen kezdeményezte a közokirat végrehajtását annak (és további szükséges mellékleteinek) a bemutatásával.
Idén április 1-jétől azonban a helyzet megváltozott. Az úgynevezett elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek (azaz alapvetően a gazdasági társaságok, állami szervek és jogi képviselőik) ugyanis innentől kezdve csak online módon benyújtott kérelemmel kezdeményezhetik a végrehajtási eljárás megindítását. Nekik ráadásul a végrehajtás alapjául szolgáló dokumentumokat (így például az adott közokiratot) is hiteles elektronikus formában kell benyújtaniuk. Azaz, ha valaki esetleg eddig nem kért elektronikus kiadmányt (vagy nem elektronikusan írta alá a közokiratot), annak a végrehajtás előtt első körben kérnie kell közokiratának a digitalizálását, és csak ezután tudja a végrehajtást megindítani. Ez a rendelkezés arra fogja ösztönözni a gazdasági szereplőket, hogy közokirataikat eleve elektronikusan állíttassák ki, vagy arról egyből elektronikus kiadmányt kérjenek.
Hová vezet az út?
A karanténhelyzet az élet minden területén nagy lökést adott a digitális és online megoldások elterjedésének. A végrehajtási eljárások elektronikus formához kötése ezt a folyamatot tovább erősíti. Ezért a piaci szereplőknek (így például bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak, de előbb-utóbb a magánszemélyeknek is) érdemes elgondolkozniuk azon, hogy hosszútávon mennyire életképes még dokumentumaik valódi fizikai aláírása. A folyamat végére eljutunk majd oda, amikor a valóban kézzel aláírt dokumentumok igazi relikviának fognak számítani.
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!