AB: a közügyek vitája kapcsán szélesebbek a határok

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 6.
Címkék: , ,
Rovat:
Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese, az indítványozó egy internetes hírportál kiadója. A hírportálon egy fényképpel illusztrált cikk jelent meg az akkor közszereplőnek számító felperesről. A fénykép évekkel korábban, a felperes ellen folytatott büntetőeljárás során, jogsértően készült, mivel a készítéskor hatályos szabályok szerint megsértette a felperes személyiségi jogait. A felperes az indítványozó hírportál ellen a kép felhasználása miatt pert indított, azonban a bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az azóta hatályba lépett szabályozás szerint egy olyan büntetőügy, amely a felperes közszereplőként elkövetett magatartását vizsgálja, a nyilvánosságra tartozik, így az indítványozó bízhatott a kép újrafelhasználásának jogszerűségében. A felperes fellebbezett, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak talált. Az Ítélőtábla álláspontja szerint a büntetőeljárás keretében tartott bírósági tárgyaláson közszereplő személyről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel, ezt pedig a felperes kifejezetten megtiltotta. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az ítéletet ellentétesnek tartotta a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával.

A testület határozatában leszögezte, hogy a jogvita tárgyát képező fénykép, és a cikk, amelyhez kapcsolódott, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak minősül, amelyben a közszereplő felperes – mint korábbi miniszter – közvetlen, személyes érintettsége köztudomású tény. Az indítványozó által közölt cikkre ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.

A testület aláhúzta: még ha a jogvita tárgyát képező képfelvétel elkészítését korábban a bíróság jogsértőnek is mondta ki, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig külön vizsgálandó. A cikk emellett egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás már jogerősen lezárult, a felperest pedig jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, ezért megállapítható, hogy a beszámoló az eljárás eredményéről objektív módon tudósított. A fénykép nem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóság korlátozhatatlan lényegét sértő módon a felperest.

A jogvita tárgyát képező fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása tehát jelen ügyben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött.

Kapcsolódó cikkek:


Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.

Július 15-től kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon
2019. július 12.

2019. július 15-én, a Bíróságok Napjával kezdetét veszi a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2019. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.