Adócsomag: újabb adócsökkentések, egyszerűsítések jönnek 2020-tól

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 12.
Címkék:
Rovat:
Bevezetik a négygyermekes anyák szja-kedvezményét, megszűnik a tao-feltöltés, csökken a kiva kulcsa, kedvezményes áfakörbe kerül a szálláshelyadás, 0 százalékos lesz a reklámadó kulcsa, és mentességet kap néhány pénzügyi tranzakció az illeték alól. Pénteken megszavazta az Országgyűlés a kormány 2020-as adócsomagját.

A képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését. A törvénycsomag indokolással együtt 57 oldalon módosítja számos adónem szabályozását és a számviteli törvényt; a pakkhoz 22 oldalas összegző módosító javaslatot adott be a Törvényalkotási bizottság, amely leginkább jogtechnikai, nyelvtani és hatályba léptető változtatásokat tartalmaz.

SZJA: itt a négygyermekes anyák kedvezménye

A törvény új adóalap-kedvezményt iktat az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A javaslat tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható.

Tao: megszűnik az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa

Megszűnik már az idén az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában, azaz mint a részletes indokolásban olvasható, „Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, ha a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a jogintézmény megszüntetésével összefüggésben módosított rendelkezések hatályba lépésének, illetve az azzal összefüggésben hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályon kívül helyezésének napja”. Az adózó 2019. adóév vonatkozásában választása szerint teljesítheti a feltöltési kötelezettséget, és ha él ezzel a választással, akkor adófelajánlást is tehet. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.

A törvény – a korábbi bejelentésekkel összhangban – 2020. január 1-től megszűnteti az egyszerűsített vállalkozó adót (evát).

A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosítják a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják – olvasható a részletes indokolásban. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. „Annak érdekében, hogy a nemzetközi sportszövetségek számára Magyarország olyan vonzó célponttá váljon, ahová érdemes e szervezeteknek letelepedniük, a javaslat olyan adózási szabályokat vezet be, melyek a magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egy kedvező adónem választását” – indokol a pénzügyi tárca.

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.

Új társasági adóalanyként jelenik meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány.

Újabb áfacsökkentés

A javaslat bővíti az Áfa törvény értelmében vett jogutódlással történő megszűnés eseteit, ezen túl 18%-ról 5%-ra csökkenti a szálláshelyadás áfakulcsát.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban – olvasható az általános indokolásban.

Reklámadó: jön a 0 százalékos kulcs

A reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől, ideiglenesen. A javaslat 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizárja az Rtv. releváns, eljárási természetű rendelkezéseinek alkalmazhatóságát. Ez garantálja többek között azt is, hogy ne kelljen a bevallási kötelezettséget sem teljesíteni, ha a megrendelő lenne az adó alanya, továbbá ne legyen lehetőség a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazására vagy a vélelmezett adó megállapítására. A javaslat rendelkezik arról is, hogy a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni.

A részletes indokolás szerint a kormány az Európai Unió Bíróságának ítéletére várva függesztette fel a hatályos, lineáris adómértéket.

Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezetnek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kapnak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Egészségügyi szolgáltatási járulék új összege

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

A nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani.

Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolásátés a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Az adócsomag számos részletszabályt pontosít, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. A törvényjavaslat részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

Kapcsolódó cikkek:


Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben
2019. szeptember 18.

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben

A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás
2019. szeptember 18.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás

Összhangban van az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely tiltja a vényköteles gyógyszerek kiadását egy másik tagállamban praktizáló orvos által kiállított - a beteg nevét nem tartalmazó, de kezelésékhez szükséges - megrendelőlap alapján - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán kihirdetett ítéletében.