Áfacsaló bűnszervezetet számolt fel a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négymilliárd forint áfát tüntetett el fiktív számlákkal egy több mint harminc cégből álló számlagyár, a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnszervezet három vezetőjének letartóztatását – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

Haszon Dávid tájékoztatása szerint a NAV az ügyben üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indított nyomozást.

A gyanú szerint a bűnszervezet egy takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett, az online számlarendszer adataiból derült ki, hogy a kibocsátott fiktív számlákkal a megrendelők jogosulatlanul csökkentették fizetendő áfájukat.

A számlakibocsátó cégek élén többségében nehéz anyagi körülmények között élő strómanok voltak, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet. A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak.

A számlagyár felszámolására szervezett akcióban a NAV munkatársai 35 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük nyolcat őrizetbe vettek, emellett az adóhivatal 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, és lefoglalt nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is.

A nyolcvan helyszínre kiterjedő akcióban a nyugat-dunántúli nyomozók munkáját járőrök, revizorok, informatikusok, a Merkur bevetési egység és a Terrorelhárítási Központ is segítette.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.