Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Október végén állhat ismét bíróság elé a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. – hangzott el az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést másodfokon a Szegedi Ítélőtábla nem bírálta felül, mondván, a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.
Ifjabb Balsai István ügyvéd az M1 szombat esti műsorában elmondta, hogy az elsőfokú eljárást is meg kell ismételni; emiatt Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal fordult a Kúriához.
Az ügyvéd rámutatott arra, hogy a magyar bíróságokon nincs gyakorlat a terrorcselekmények megállapításában. Az egyetlen nagy port felvert ügy az úgynevezett Budaházy-ügy. Ennek kapcsán megjegyezte: az ügyészség ugyanazon törvényi tényállás alapján vádolja Budaházy Györgyöt és társait, valamint Ahmed H.-t. A két eljárás abban is hasonlít, hogy a Budaházy-ügyben is ötéves eljárás után született elsőfokú ítélet, a másodfokú eljárás pedig még el sem kezdődött, mert ott az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Ifjabb Balsai István azt mondta: Ahmed H. ügyében azt maga a vádlott is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált, így a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítható. A terrorcselekmény bizonyításánál az a kérdés, megállapítható-e, hogy Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta cselekvésre kényszeríteni a rendőrséget.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!