Ahmed H. pere: folytatás októberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október végén állhat ismét bíróság elé a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. – hangzott el az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.


A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést másodfokon a Szegedi Ítélőtábla nem bírálta felül, mondván, a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

Ifjabb Balsai István ügyvéd az M1 szombat esti műsorában elmondta, hogy az elsőfokú eljárást is meg kell ismételni; emiatt Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal fordult a Kúriához.

Az ügyvéd rámutatott arra, hogy a magyar bíróságokon nincs gyakorlat a terrorcselekmények megállapításában. Az egyetlen nagy port felvert ügy az úgynevezett Budaházy-ügy. Ennek kapcsán megjegyezte: az ügyészség ugyanazon törvényi tényállás alapján vádolja Budaházy Györgyöt és társait, valamint Ahmed H.-t. A két eljárás abban is hasonlít, hogy a Budaházy-ügyben is ötéves eljárás után született elsőfokú ítélet, a másodfokú eljárás pedig még el sem kezdődött, mert ott az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Ifjabb Balsai István azt mondta: Ahmed H. ügyében azt maga a vádlott is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált, így a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítható. A terrorcselekmény bizonyításánál az a kérdés, megállapítható-e, hogy Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta  cselekvésre kényszeríteni a rendőrséget.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.