Alapjogsértő mulasztás egy szülői kérelemnél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyámhatóság jelentős leterheltségére hivatkozva, de kellő jogi indok nélkül két év után bírált el érdemben egy, a kapcsolattartás újraszabályozásáért benyújtott szülői kérelmet. Székely László ombudsman kivizsgálta az ezt sérelmező panaszt, és arra jutott, hogy nem egyszerű hatósági hiba, hanem alapjogsértő mulasztás történt.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: a biztoshoz forduló panaszos kérte, módosítsák, hogy kiskorú gyermekével csak felügyelet mellett tarthat kapcsolatot, de bár ügyében az eljárási határidő többszöröse telt el, mégsem döntöttek. Két éve csak a gyermekjóléti központban találkozhatott gyermekével, és csak felügyelet mellett, miközben véleménye szerint indokolt lenne, hogy felügyelet nélkül hosszabb időt tölthessen a gyermekével. Az újraszabályozásról nem tudtak megegyezni a gyermeket nevelő apával, mivel ő az eljárásban vitatta, hogy a panaszos mentális állapota ehhez megfelelő lenne. Az anya a gyógyulását igazoló zárójelentések megküldésével eleget tett a gyámhatóság igazolási felszólításának. A gyámhatóság megkereste a gyermekjóléti központot és azt a választ kapta, hogy az anyánál nem tapasztaltak olyan magatartást, amely félelmet keltene a gyermekben.

Mint írták, Székely László ombudsman vizsgálatot indított és kiderült, hogy a gyámhatóság az anyai kapcsolattartás újraszabályozási kérelmének benyújtásától számított két év, a legutóbbi érdemi intézkedésétől számítva pedig kilenc hónap elteltével hozott döntést. Az alapjogi biztosnak a hivatalvezető a késedelmet azzal magyarázta, hogy az ügyben aggályok merültek fel a panaszos mentális állapotát illetően. A gyámhivatal emellett a létszámhiány miatt fokozott leterheltséggel küzd, több tapasztalt munkatárs távozott, az újaknak pedig még nem volt kellő tapasztalatuk. A létszámproblémák miatt a biztos külön vizsgálatot indított a felügyelt kapcsolattartás személyi és tárgyi feltételeiről.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Az ügyben kiadott ombudsmani jelentés kiemeli: a felügyelt kapcsolattartás mindig csak átmeneti jellegű, kényszer szülte megoldás, olyan mesterséges helyzet, amelynek folyamatos fenntartása nincs összhangban a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével. A gyermek és a szülő különélése miatt eleve jelentősen megváltozott kapcsolatban ugyanis az ilyen, felügyelet melletti láthatás miatt eltávolodhatnak egymástól.

A biztos megállapította, hogy a gyámhatóság annak ellenére döntött jelentős késedelemmel az ügyben, hogy a rendelkezésére állt a döntéshozatalhoz szükséges minden releváns nyilatkozat, szakértői vélemény, információ és dokumentum. Ez pedig sértette a panaszos jogát a tisztességes eljáráshoz. Az ombudsman azt is rögzítette, hogy a jogerős és végrehajtható döntés hiánya közvetlenül veszélyeztetette a gyermek jogát a kapcsolattartáshoz, az anya alkalmassága ellenére továbbra is csak a központban találkozhattak.

Az ombudsman felkérte a megyei kormányhivatal vezetőjét, mérje fel, hogy az illetékességi területén működő elsőfokú járási hivatalok gyámügyi munkatársainak jelenlegi létszáma elég-e a feladatellátáshoz, illetve vizsgálja meg az ügyintézői létszám további növelésének lehetőségét. Kezdeményezte emellett a panasszal érintett járási gyámhivatal vezetőjénél, hogy a jövőbeni eljárásai, ezen belül különösen a felügyelt kapcsolattartás újraszabályozásában megindított gyámhatósági eljárásai során fordítson fokozott figyelmet az előírt ügyintézési határidő betartására.

(MTI)

---