Alkotmánybírósághoz fordult a bíró egy őrizetbe vett hajléktalan ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kaposvári Járásbíróság az eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását.

A Kaposvári Járásbíróság kihirdetett végzésében egy 54 éves őrizetbe vett hajléktalan ügyében az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak
megsértése szabálysértés miatt folytatott eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását – áll a bíróság  közleményében.

A járásbíróság álláspontja szerint ugyanis a szabálysértési törvénynek jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek.

A bíróság álláspontja szerint a Szabálysértési törvény 178/B. § (1) bekezdésében írtak az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének
kötelezettségét kinyilvánító részével, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményével, az I. cikk (3) bekezdésének az alapvető jogok korlátozására vonatkozó és a XV. cikk (1) bekezdésében írt törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezésével, továbbá a (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalma követelményével, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés szerinti tisztességes tárgyalás követelményével és a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való joggal ellentétesek.

A bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését, azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye – zárul a közlemény.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.