Alkotmánybírósághoz fordult a bíró egy őrizetbe vett hajléktalan ügyében

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 26.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kaposvári Járásbíróság az eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását.

A Kaposvári Járásbíróság kihirdetett végzésében egy 54 éves őrizetbe vett hajléktalan ügyében az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak
megsértése szabálysértés miatt folytatott eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását – áll a bíróság  közleményében.

A járásbíróság álláspontja szerint ugyanis a szabálysértési törvénynek jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek.

A bíróság álláspontja szerint a Szabálysértési törvény 178/B. § (1) bekezdésében írtak az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének
kötelezettségét kinyilvánító részével, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményével, az I. cikk (3) bekezdésének az alapvető jogok korlátozására vonatkozó és a XV. cikk (1) bekezdésében írt törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezésével, továbbá a (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalma követelményével, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés szerinti tisztességes tárgyalás követelményével és a (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való joggal ellentétesek.

A bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését, azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye – zárul a közlemény.

Kapcsolódó cikkek:


Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén
2019. november 15.

Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén

A Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható.