Álnéven élt tíz évig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkatársa adatait „vette kölcsön” és használta 10 évig egy férfi – állítja a vádhatóság.
 


Elítélést eredményező hamis vád miatt emelt vádat a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség egy férfi ellen, aki tíz évig más nevén élt, és ezen a néven egy bűncselekmény miatt elítélték – közölte a Baranya Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a férfi 2002-ben ellopta egy munkatársa iratait, majd az adataival hamis személyi okmányokat készíttetett. Ezután külföldön, több országban vállalt munkát, végül Svédországban telepedett le ezeket a hamis adatokat használva. Svéd okmányokat is állítottak ki neki a korábban meglopott ember adataival – írták.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A férfit egy 2012-ben Svédországban elkövetett bűncselekmény miatt nyolc hónap börtönre ítélték, az eljárás során szintén nem a saját személyes adatait adta meg. A büntetését letöltötte.

A Fővárosi Törvényszék a külföldi ítélet érvényét elismerte, a határozatot kézbesítették az igazi névtulajdonosnak, aki így szerzett tudomást arról, hogy az adataival visszaéltek – olvasható az ügyészség közleményében.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.