Átírhatják az előírásokat a viselhető technológiák


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átírhatja az eddig munkahelyi előírásokat és újabb személyiségi jogi kérdéseket vethet fel a viselhető technológiák egyre szélesebb körű elterjedése. Bár segíteni is tudja egy cég életét, ám bizonyos, hogy mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak alaposan oda kell figyelniük, ha egy szokatlan high-tech szemüveggel találják magukat szembe az irodában. „A viselhető okoseszközök elterjedésével azonban a munkavállalói szerződéseket, titoktartási szabályzatokat is felül kell majd vizsgálni” – figyelmeztet Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.


Az elmúlt években a számítógépes eszközeink egyre kisebbek lettek, egyre közelebb kerültek hozzánk, és már szinte mindennel rácsatlakozhatunk az internetre. Sőt, olyan okosszemüvegek is léteznek, amelyekkel képeket, videókat készíthetünk, azokat feltölthetjük a világhálóra, majd a felhőkben tárolt információkat otthon könnyedén le tudjuk tölteni. Mindezt pedig úgy, hogy a környezetünkben lévők minderről mit sem sejtenek.

A magánszféra újfajta védelme

Ugyan a hétköznapi használatban még el sem terjedt a webes keresőóriás szemüvege, az Egyesült Államokban már több kávézóban és üzletben megtiltották a használatukat, az Egyesült Királyságban pedig az okostelefonokat tiltották ki a leginkább gyerekek által látogatott helyekről (uszodákból, óvodákból). „A magunkon hordható technológiák számos új problémát vetnek fel a magánszféra védelmével kapcsolatban” – mondja Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere. „De nem csak a másokról titokban szerzett információk jelenthetnek problémát, hanem az okoseszközök (szemüvegek, órák, különböző fitness eszközök) viselőjének személyes adatai (lokális helyzet, az aktuális tevékenység, vagy az egészségi állapot) is visszaélésekre adhatnak okot” – teszi hozzá a közösségi jogász.

Bár a viselhető technológia valóban a következő „nagy durranás” lehet a boltok polcain, még koránt sem biztos, hogy olyan népszerű lesz, mint azt várják tőle. Az viszont biztosabbnak tűnik, hogy ha ez a technológia egyre jobban elterjed, az erre vonatkozó jogszabályok megszületéséig a társadalmi normáknak kell szabályozni ezt a területet.

A Taylor Wessingről
A Taylor Wessing a világ egyik vezető nemzetközi ügyvédi irodája, amelynek elsődleges célja, hogy innovatív megoldásokkal támogassa megbízói üzleti sikerét. 22 irodájában mintegy 900 jogász nyújt integrált szolgáltatást a jog valamennyi területén mind Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A Taylor Wessing különös erőssége ezen belül a pénzügyi-, ingatlan- és cégjog, a szellemi alkotások illetőleg a vagyonkezelés területe. A cég kiemelkedő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik észak-amerikai, brazil és indiai ügyfelek kiszolgálásában is.A Taylor Wessing stratégiája különös hangsúlyt fektet a jövő iparágainak kiszolgálására, így a kutatás-fejlesztés, az infokommunikáció, a kereskedelmi márkák, a Life Sciences, az egészségügyi ipar, a pénzügyi intézmények és szolgáltatások, az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztés, valamint az energia és környezetvédelmi ipar területeire. Az iroda szaktudása világszerte elismert a szellemi alkotások védelme kapcsán, amely így még tovább erősíti ezen tudásalapú iparágakban kialakított meghatározó pozícióját.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Megjelentek a NIS2 szabályozásához kapcsolódó rendeletek

A Magyar Közlöny 68. számában két olyan rendelet is megjelent, amelyet már nagyon vártak a magyar információbiztonsági ipar szereplői. Mindkettő a NIS2 szabályozáshoz kapcsolódik, az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól.

2024. július 3.

2025-től új minősítés szükséges logisztikai tevékenység végzéséhez

Új fogalommal egészült ki a szabályozott parkok hálózatára vonatkozó szabályozás: 2025 január 1-től egyes vállalkozások kizárólag akkor végezhetnek az adott telephelyen logisztikai tevékenységet, ha a „Logisztikai Park” címet megszerezték. Mivel ennek elnyeréséhez számos adminisztratív feladatot szükséges elvégezni, a határidő rövidségére tekintettel érdemes minél korábban benyújtani az érdekelteknek a cím elnyerésére irányuló pályázatot. A témában Szűcs Anikó Edit és Takó Zsófia, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szakértői készítettek összefoglalót.