Átírná a végrehajtás szabályait az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mostani szabályozás legfőbb problémája, hogy a bírósági végrehajtók egyfelől állami funkciókat, közhatalmi jogosítványokat és kényszert gyakorolnak, másfelől a piacról élnek – mondta Szabó Máté ombudsman.

Szabó Máté ombudsman szerint ötletelés helyett átfogó, rendszerszintű újraszabályozásra van szükség a bírósági végrehajtás területén. Sok száz panaszos kifogásolja például a díjszámítást, az ügyfélfogadást vagy az eljárások eredménytelenségét, ugyanakkor a végrehajtói szférában a havi átlagos jövedelem hozzávetőleg 450 ezer forint – hangzott el az alapvető jogok biztosának projektzáró szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szabó Máté szerint a szabályozás legfőbb problémája, hogy a bírósági végrehajtók egyfelől állami funkciókat, közhatalmi jogosítványokat és kényszert gyakorolnak, másfelől a piacról élnek, nyereségorientáltak, és a kétféle érdekeltségi, felelősségi kör elhatárolása nem megfelelő.

Vannak országok, ahol állami végrehajtói rendszer van, és van, ahol nyereségérdekelt, piaci alapon működő. Magyarországon viszont egy “öszvér rendszer” van, amely bizonyos pontokon tisztázatlan, és nincs szabad ügyfél-, illetve szolgáltatóválasztás. Továbbá a végrehajtást kezdeményező nem láthatja előre, hogy mennyire lehet sikeres az eljárás, érdemes-e egyáltalán megelőlegezni annak esetenként tetemes költségeit – fejtette ki az ombudsman. Szerinte mindenki elégedetlen: a hitelező sokallja a díjakat, és sérelmezi, hogy nem jut a pénzéhez. Az állami feladatokat ellátó végrehajtó egyúttal vállalkozó is – folytatta -, akinek a piacról kell fenntartania magát, az adós pedig panaszkodik a maga esetenként végletes kiszolgáltatottsága miatt.

Szabó Máté hangsúlyozta: nem szabad általában démonizálni a végrehajtót, és igaz az is, hogy a jelenlegi kormány igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottaknak, de mintha nem lenne átgondolt, kidolgozott az adósmentő program, a szabályozási problémák pedig válság idején különösen megnehezíthetik a bajbajutottak helyzetét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) keddi közleményére, amely szerint az ombudsman által felvetett szabályozási problémák javarészt már megoldódtak vagy folyamatban van a megoldásuk, Szabó Máté úgy reagált: a tárca jobbára tervekről, folyamatban lévő ügyekről beszél, holott a felvetett problémák között van olyan is, amelynek a megoldását két éve szorgalmazza az ombudsmani hivatal.

A végrehajtással kapcsolatos ombudsmani projektet lezáró sajtótájékoztatón Szabó Máté megjegyezte: az érintett köztestületek, alkotmányos intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével folytatott nem nyilvános műhelyvitán olyan polarizált, emocionális vita alakult ki, amilyenre hatéves ombudsmani periódusban még nem volt példa. A műhelyvitán részt vett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a KIM, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Kúria és a Magyar Bankszövetség képviselője.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a műhelyvita részvevői nem sok kérdésben értettek egyet, az egyik ilyen az volt, hogy hiányzik az egységes bírósági gyakorlat. Ennek oka pedig az lehet, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Kúria csak nagyon szűk körben vizsgálhatja felül az alsóbb fokú bíróságok végrehajtási ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát.

Dezső Adrienn, az ombudsmani hivatal munkatársa újságírói kérdésre válaszolva elmondta: vannak, akik sokallják a végrehajtói bevételeket, amelyek a díjból, a behajtási jutalékból és a költségekből tevődnek össze. A díjat a szabályozás sávosan határozza meg, ötmillió forintos behajtási értékig 10 százalék. A legnagyobb probléma azonban az, hogy például a készkiadás – például utazási, szállásköltség – számítása követhetetlen, ami lehetőséget adhat a nyereségorientált szemlélet mértéktelen érvényesítésére.

 

Ezen a téren szabályozási probléma az is, hogy nincs időbeli korlátja a végrehajtás során befolyt összeg végrehajtói számlán tartásának és ez idő alatt a kamatok szedésének, amit a végrehajtók azzal indokolnak, hogy többek között ezzel tudják finanszírozni veszteséges, de állami, közhatalmi funkciójuk miatt kötelező végrehatási ügyleteiket – mondta. Hozzátette: a bírósági végrehajtók számára tabukérdés a díj mértéke.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nem nyilvános műhelybeszélgetésen az egyik szakember gyors fejszámolás után hozzávetőleg 450 ezer forintra taksálta a végrehajtási szférában dolgozók – nem csupán a bírósági végrehajtók – havi átlagkeresetét.

A június végén hatályba lépő új, végrehajtókra vonatkozó miniszteri rendelet kapcsán Dezső Adrienn elmondta: igaz ugyan, hogy csökkenti a hiteladósok végrehajtási költségeit, ám a díjszabási tábla felülvizsgálata például elmaradt.

Juhász Zoltán, az ombudsmani hivatal munkatársa arról beszélt, hogy a végrehajtás területén számos ponton hiányoznak a garanciális részletszabályok, például a kapcsolattartás, ügyfélfogadás, panaszkezelés vagy akár csak egy végrehajtói iroda minimumfeltételeit illetően, miközben egy pénzintézeti fiók vagy egy ügyvédi iroda esetében ezt szigorú szabályok rögzítik.

A sajtótájékoztatón elhangzott: évente összesen mintegy félmillió végrehajtás zajlik az országban, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mekkora része tekinthető sikeresnek, a becslések 40 és 60 százalék között szóródnak.

Az ombudsmani hivatalhoz több száz panasz érkezett végrehajtási ügyekben: az adósok a végrehajtási cselekményeket, a díjszámítást, az ügyfélfogadást, a kapcsolattartást, a panaszkezelést és az ingatlan értékbecslésével kapcsolatos problémákat vetették fel, ezek közül az utóbbi bírósági hatáskörbe tartozik. A végrehajtást kérő hitelezők ugyanakkor az eljárások sikertelensége miatt panaszkodnak, és előfordult az is, hogy a végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az ombudsmant sem – mondták el a hivatal szakemberei a sajtótájékoztatón.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.