Az adat hatalom
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adat tudás, a tudás pedig az ismert mondás szerint hatalom. Ezért az adatvédelem a demokrácia működése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
A brit kormány adatvédelmi stratégiája nem kívánja átültetni az EU jövő tavasszal hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR), ugyanakkor egyértelműen kifejezi a kormány adatvédelem iránti elhivatottságát.
A kormány alapvető célja, hogy lépést tartson az EU-val az adatvédelem területén, mert a modern gazdaság működése szempontjából elengedhetetlen az adatok határokon átívelő, akadálymentes áramlása, ugyanakkor Nagy-Britannia a jövőben már nem lesz abban a helyzetben, hogy az EU adatvédelmi stratégiájába beleszóljon.
Az adatokkal és adatvédelemmel kapcsolatban három tényezőt érdemes figyelembe venni. Az elsők az egyének, a másodikak az adattárolást és adatfeldolgozást végző társaságok, a harmadikak pedig az államok, amelyek az előző két szereplő közötti közvetítő szerepet töltik be.
Az adatokról általánosságban megállapítható, hogy önmagukban, egyesével szinte nem is bírnak értékkel, azonban az adatok összessége és az abból készített adatbázisok kiemelt jelentőséggel bírnak a modern gazdaságban.
Az adatvédelem fő funkciója annak biztosítása, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert az adatait tárolják, feldolgozzák vagy kezelik. Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a módszerek, amelyekkel ez a cél elérhető.
Az általánosan elterjedt vélekedés szerint az anonimitás alkalmas eszköz, azonban nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a problémára. Gondoljunk csak arra, hogy, ha valaki minden adatunkat ismeri csak a nevünket nem, az adott esetben sokkal értékesebb és veszélyesebb lehet, mintha valaki csak a nevünket ismeri, de semmilyen más adatunkat nem!
Az információs társadalom egyik alapvető vívmánya, hogy a nagymennyiségű anonim adatgyűjtéssel és azok elemzésével megállapíthatók olyan általános minták, amelyekből az anonimizált személyekre vonatkozó következtetéseket lehet levonni. A levont következetések akkor is hasznosak lehetnek, amikor néhány egyedi mintát elemzünk. Ez képezi az alapját a gépek tanulásának is, amely az egyik legígéretesebb fejlődési területe a mesterséges intelligencia tudományának.
A GDPR és a brit kormány javaslata kétféle módon próbálja elősegíteni az adatvédelem fent megfogalmazott célját. Az egyik mód, hogy minden személynek, akinek valamilyen adatát tárolják, annak jogot biztosítanak arra, hogy megismerje azokat az adatokat, amelyeket tárolnak róla, illetve bizonyos körülmények fennállása esetén az érintett kérheti adatainak törlését. Ez a két eszköz alapvető segítséget nyújthat a fiatalok internetes zaklatása elleni küzdelemben, azonban ezekre sem lehet általános megoldásként tekinteni.
A másik felmerülő alapvető társadalmi érdek, hogy a közéleti szereplőkről megtudjunk olyan információkat, amelyeket legszívesebben eltitkolnának a nyilvánosság elől. Az újságírásnak is tiszteletben kell tartania azonban az adatvédelem elveit, amely alól azonban a közszereplők tisztségük ellátásával kapcsolatos adatai kivételt jelentenek.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Az adatok törléséhez való jog szintén nem abszolút jogosultság, mivel a törlés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adatokat törlik az egyes keresőmotorokból, azonban az internetről magáról nem. Ezzel tehát nem csökken annak a kockázata, hogy az önmagunkban értéktelen adatokból, olyan következtetéseket lehessen levonni, amelyek összességükben károsak lehetnek, és amelyeket az érintettek nem kívántak nyilvánosságra hozni.
Szintén érdekes adatvédelmi kérdés a számítógépes programok által hozott döntésekkel szembeni fellebbezés kérdésköre. Erre azért van szükség, mert lehetséges, hogy a programok olyan döntéseket hoznak, amelyekkel a programozók nem számoltak előre. A kérdés csak most kezd igazán aktuálissá válni, mivel korábban elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligencia olyan döntést hozzon, amelyet a programozók sem tudnak felülbírálni, azonban napjainkban már ez a valóság.
A felelősség kérdéskörében érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a számítógépes programok minden esetben emberi alkotások, ezért a programozók felelősséggel tartoznak a gépek tevékenységéért, ebből pedig levezethető a gépek által hozott döntésekkel szembeni fellebbezés lehetősége.
Az életünkre adatvédelmi szempontból szintén alapvető hatást fog gyakorolni, hogy a gépek szinte mindent figyelnek, amit mondunk, olvasunk, írunk, hamarosan már azt is, amit otthon mondunk és kigyűjtik belőle a releváns adatokat.
A fentiekből is látszik, hogy az anonimitás nem lehet igazi megoldás, azonban az elővigyázatosság, a titoktartás és a megfelelő szintű titkosítás mindenki számára elérhető, hasznos eszköz, amelyet érdemes használni.
(theguardian.com)
