Az adóhatóság lesz a legfőbb végrehajtó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány; e szerint 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. A végrehajtás szabályozása így kikerülne az adózás rendjéről szóló törvényből, és áttekinthetőbb, életszerűbb lesz.


Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amelynek előadója Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter; a törvényjavaslat indokolással együtt 91 oldalas.

A törvényjavaslat legfontosabb újdonsága, hogy – a közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-től hatályos szabályozása alapján – a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. Vagyis az állami adóhatóság hajtja majd be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – adók módjára behajtandó – köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat.

„A javaslat a törvény hatályára vonatkozó szabályok között rögzíti, hogy e törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása, továbbá az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során. A vonatkozó szabályokat korábban az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. A koncepció megváltozása miatt az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, melyek e törvényben kerülnek elhelyezésre. Emellett – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a törvény hatálya alá tartozik mindazon döntések végrehajtása, illetve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően – a fogalom meghatározása mellett – a javaslat előírja a törvény alkalmazását az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló eljárásokban is” – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A törvényjavaslat háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – az csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt.

A javaslat a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adósok mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adóst terhelik. A költségek részletes szabályozásáról miniszteri rendelet szól majd, de a törvényjavaslat tartalmazza a költségminimum meghatározását és annak összegét: ez ingóság és ingatlan lefoglalása esetén 5000 forint.

A javaslat megtartja a korábbi adózás rendjéről szóló törvény kiegyenlítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseit. Kiegészítésként építi be a Közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléseket. Ugyanígy a korábbi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megtartásával szabályozza a javaslat a visszatartási jog gyakorlása során követendő kiegyenlítési sorrendet is.

„A javaslat szabályozása a végrehajtás felfüggesztését három módon teszi lehetővé: hivatalból, a felettes szerv rendelkezésére, illetve kérelemre. A három mód a szabályozásában pontosan meghatározott és egymástól jól elhatárolt. Ez alapján továbbra sincs mód a végrehajtás felfüggesztését azon az alapon kérelmezni, hogy a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése várható. A javaslatban szabályozásra kerül a végrehajtás méltányolható okra tekintettel történő felfüggesztése. Ezzel összefüggésben – a Vht.-vel egyezően – a javaslat példálózó jellegű felsorolást is tartalmaz a méltányolható okok vonatkozásában. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kiemelt esetkörökön kívül egyéb olyan körülményt is méltányoljon az adóhatóság a végrehajtás során” – olvasható az indokolásban.

A javaslat a korábbi szabályozás egyes elemeinek megtartása mellett újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit. Újdonság, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kizárólag a tartozás esedékességét követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. A módosítástól az önkéntes teljesítési kedv élénkülését várják.

A javaslat régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén.

A javaslat a korábbi szabályokkal egyezően tartalmazza a végrehajtási eljárás során kiszabható mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat. Új elemként vezeti be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét, mert gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem valamely hozzátartozója akadályozza

A javaslat változatlan formában tartalmazza az adóhatósági egyezség szabályrendszerét.

Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében a javaslat újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát.

 

A javaslat a törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatosan meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét.

A javaslat kimondja, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. A javaslat – a hatékony eljárás, továbbá az adósok érdekeinek védelme érdekében – rögzíti, hogy a pénzkövetelést elsősorban átvezetéssel kell behajtani.

A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza az ingó- és az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Amennyiben a tartozás megfizetése nem kerül veszélybe, a javaslat lehetővé teszi az adós számára kedvezőbb kiegyenlítés lehetőségét. Az adós és a végrehajtást kérő számára is kedvező fedezetcserének az sem lesz akadálya, ha a végrehajtási eljárás felfüggesztés, vagy szünetelés alatt áll, hiszen ez mindkét fél érdeke. Szintén gyakorlati tapasztalatok alapján nem lesz akadálya annak, hogy – kedvező piaci feltételek esetén – a szünetelő, vagy felfüggesztett végrehajtási eljárás alatt – az adós kérelme alapján – a lefoglalt ingatlant értékesíteni tudja az adóhatóság.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.