Az Alkotmánybíróság elkaszálta a Fudan népszavazását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint.

Az Ab honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését: a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

A Kúria jóváhagyta

A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a magánszemély által benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria tavaly decemberben jóváhagyott.

A két kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”, illetve „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”.

A Kúria döntései ellen az Ab-hoz fordultak alkotmányjogi panasszal.

A Fudan egyetem ügyében az Ab megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése azonban az alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra. Az Ab ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozik, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.

Karácsony Gergely kezdeményezte

Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Ab-hoz, amely azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró – olvasható az Ab honlapján közzétett közvéleményben.

Karácsony Gergely főpolgármester tavaly júliusban jelentette be, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez. Ezek közül hitelesített kettőt augusztus végén a Nemzeti Választási Bizottság, a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szólót.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.