Az arcfelismerő rendszer használatában rejlő veszélyekre figyelmeztet a TASZ

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A bűnüldözés és a nemzetbiztonság terén az arcfelismerésnek lehetnek pozitív hozadékai, ráadásul a 2010-es években látványosan nőtt a technológia hatékonysága, így egyre több állam kezdte alkalmazni az állampolgárok mozgásának folyamatos és tömeges megfigyelését lehetővé tevő eszközt – írja weboldalán a TASZ.

Ám a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az államok a szabadságjogokat érintő nyilvánvaló kockázatok ellenére nem szabályozzák kellő alapossággal a technológia felhasználási módját, ami annak válogatás nélküli, visszaélésszerű használatához vezethet. Ráadásul az arcfelismerő rendszerek bevezetését szinte soha nem előzi meg társadalmi vita.

A TASZ figyelemmel kíséri, hogy Magyarországon hogy alakul a technológia bevezetése és alkalmazása. A törvény a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ) és az Idegenrendészeti Főigazgatóságot expliciten feljogosítja az arcfelismerő rendszerek alkalmazására. 2019-ben vizsgálatot kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, hogy vizsgálja meg, hogyan kezeli e két szervezet az így megszerzett adatokat. A vizsgálatból kiderült, hogy az NBSZ esetben jelenleg nincs szó tömeges megfigyelésről, csak konkrétan meghatározott ügyekben, időben és térben behatároltan alkalmazzák a technológiát. Az általuk üzemeltetett rendszer 2018-ban 6000 találatot jelzett, ami alapján 209 igazoltatásra és négy előállításra került sor.

A tömeges megfigyelés infrastrukturális háttere azonban kiépülni látszik hazánkban: a Szitakötő-projekt keretében 2020-ban 35 ezer köztéri kamera képeit terelték a Kormányzati Adatközpontba, ami ezzel egy központi adatbázissá vált. Ehhez az adatbázishoz a nemzetbiztonsági szolgálatok külső ellenőrző szerv előzetes engedélye nélkül, egyszerű főigazgatói utasítással is hozzáférhetnek, és akár arcfelismerő szoftvert is alkalmazhatnak rajtuk a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján – olvasható a TASZ honlapján.

A TASZ teljes bejegyzése itt elolvasható.