Az energiahivatal 500 millió forintra bírságolta a PPD horvát energiakereskedőt


A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 500 millió forintra bírságolta a Prvo Plinarsko Drustvo (PPD) horvát energiakereskedőt piaci manipuláció miatt – közölte a hivatal.

A közlemény szerint a PPD 2022. január 17. és 26. között részt vett a mosonmagyaróvári határkeresztezési ponton Ausztriából Magyarország felé történő földgázszállítási szolgáltatást érintő kapacitás kiosztására szervezett aukción. A cég folyamatosan licitált a felajánlott kapacitás teljes mennyiségére, majd kapacitáslekötés nélkül hagyta el az árverést. A PPD az aukció során egyrészt félrevezető jelzést adott a kapacitástermék keresletéről, másrészt mesterséges szinten rögzítette a kapacitástermék mint nagykereskedelmi energiatermék árát.

A MEKH a földgázellátásról szóló törvény rendelkezései alapján ellátja a földgázpiacot érintően az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (REMIT) meghatározott, nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat, illetve ezzel összefüggésben ellenőrzési-, nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást végez – olvasható a közleményben.

Az energiahivatal eljárása megállapította, hogy a PPD a kapacitásaukción tanúsított magatartásával megsértette REMIT 5. cikkében foglalt piaci manipulációra vonatkozó tilalmat, ezért a MEKH nyilvános határozatában 500 millió forintos bírságot szabott ki a cégre – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.