Lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke a kormánnyal kötött alku után
Lemondott elnöki tisztségéről Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a keddi rendkívüli ülésen, de az OBT-tagsága megmarad, értesült a Telex két különböző forrásból.
Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Unió egy évvel, 2025. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökkel szemben kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi visszaélésekért felelősek.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.
A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben.
Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
Az EU Tanácsának hétfői határozata szerint a szankciók minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, kivéve olyanokra, akik időközben elhunytak.
A szankciós lista jelenleg 116 emberre és 33 szervezetre vonatkozik.
Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt.
Eddig többek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás Észak-Koreában; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek erőszakos eltüntetése Líbiában; szexuális kisebbséghez tartozó személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. december 3.
Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.
2024. december 2.
Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?
Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.