Az EU hatékonyabb védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a szabályozást, amely a jövőben nagyobb védelmet biztosít a munkavégzés során tapasztalt, az európai uniós szabályozást sértő törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők számára – közölte az uniós parlament kedden.

Az 591 szavazattal, 29 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak az uniós jogsértések bejelentőinek számos területen, egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén.

Az indoklás szerint a jogszabályra azért van szükség, mert a közelmúlt botrányai – a Luxleaks, a Panama-papírok vagy a Cambridge Analytica adatfelhasználása – azt mutatják, hogy fontosak a közérdekű bejelentőktől származó információk, valamint azt, hogy az uniós jogszabályok megszegése nagymértékben képes károsítani a közérdeket és a társadalmi jólétet. A közérdekű bejelentők hatékony, uniós szintű védelme nem csak egy-egy tagállamban hátráltathatja az uniós szakpolitikák működését, hanem az unió egészére nézve válthat ki negatív hatást.

Az elfogadott jogszabály szerint a bejelentők biztonságának és a tájékoztatás bizalmas kezelésének érdekében az információ akár szervezeten belül, akár közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságnak vagy uniós intézménynek, testületnek, irodának és ügynökségnek átadható.

Ha a közérdekű bejelentést követően nem történik megfelelő lépés, felvetődik a közérdek azonnali megsértésének veszélye, vagy megtorlás várható, akkor a közérdekű bejelentőre akkor is kiterjed a jogszabályi védelem, ha az információt nyilvánosságra hozza.

A jogszabály egyébként kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére. A közérdekű bejelentő segítői, például kollegák vagy családtagok is védelemben részesülnek.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közérdekű bejelentők ingyenesen, teljeskörűen és független módon hozzáférhessenek a rendelkezésükre álló eljárásokkal kapcsolatos információhoz és tanácsadáshoz, valamint jogi segítséghez az eljárás során. A jogi eljárás során pénzügyi és pszichológiai segítséget is kaphatnak.

A jogszabályt ezt követően még az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának hivatalosan is jóvá kell hagynia. A tagállamoknak pedig két év alatt kell átvenniük a szabályzást nemzeti jogrendjükbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.