Banki kibercsalások útvesztője, avagy hogyan ne sétáljunk csapdába? – 2. rész
A cikksorozat most megjelent, második rész elkövetési módokat mutat be, valamint tanácsot ad, hogy mit tehetnek a károsultak.
Az Európai Bírósághoz fordult a magyar állam
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari egészségügyi hozzájárulás a tét.
Két ügyben is keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságra a magyar állam; a kormány az élelmiszerláncok felügyeleti díjának és a dohányipari vállalkozások adójának felfüggesztését is megtámadta a bíróság előtt – derül ki az uniós igazságszolgáltatás hírleveléből.
Az Európai Bizottság a felügyeleti díj és az adó esetében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meredeken progresszív kulcsok az uniós joggal, az egységes piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatásban részesítik az alacsonyabb árbevételű vállalatokat.
A dohányipari vállatokra Magyarország 30 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd forint között 2,5 százalék, 60 milliárd forint fölött pedig 4,5 százalék adót vetett ki, de a bizottság hivatalos eljárást indított, melynek lezárultáig megtiltotta ezeknek a progresszív adókulcsoknak az alkalmazását.
| Nemzetközi jog |
|---|
A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben. |
Magyarország mindkét esetben azt kéri az uniós bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság rendelkezéseit, melyekkel megtiltotta ezeknek a terheknek a beszedését.Ugyanígy járt el a brüsszeli testület az élelmiszerláncokra kivetett felügyeleti díj esetében is, amelyet szintén az árbevétel alapján állapított meg a magyar szabályozás. A díj a boltláncok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységek finanszírozását hivatott szolgálni, s idén január 1-je előtt az árbevétel 0,1 százaléka volt. Az év elejétől viszont a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletláncokra 0 és 6 százalék közötti díjat rótt ki az Országgyűlés; félmilliárd forint alatt nem kellett fizetni, a legmagasabb kulcs pedig 300 milliárd forintos bevétel után volt fizetendő.
(MTI)