Az Európai Unió ratifikálta az isztambuli egyezményt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.

A közlemény szerint az okiratot Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa helyezte letétbe az Európa Tanács székházában Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának jelenlétében.

Az Európa Tanács a közleményben kiemelte: az Európai Unió csatlakozása megerősíti az egyezmény központi szerepét és fontosságát. Csatlakozásával az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak leküzdésében – írták.

A közlemény Helena Dallit is idézte, aki úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy egy igazságos és egyenlő Európai Unióban élhessünk, a nőknek és a lányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy félelemtől, erőszaktól és mindennapi bizonytalanságtól mentesen éljenek”.

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával az EU biztosítja, hogy a büntetőjogi normák vonatkozzanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem eseteire is. A csatlakozás üzenete az, hogy az erőszak ezen formáinak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU számára – tette hozzá az uniós biztos.

Marija Pejcinovic Buric emlékeztetett: az Európa Tanácshoz tartozó országok állam-, illetve kormányfőinek májusi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat megerősítette a szervezet szerepét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek még nem lettek részes államai az egyezménynek, szintén csatlakozni fognak.

Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba – közölték.

Az egyezményt – amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe – 2019 márciusáig 45 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, és példáját 2013-2022 között 37 ország – Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Georgia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna – követte. Az egyezményt szervezetként ez idáig az Európai Unió ratifikálta.

Az Európai Bizottság már 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyermekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt. A EU Tanácsa június elsején hagyta jóvá, hogy az unió csatlakozzon az isztambuli egyezményhez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.