Az Integritási Hatóságról tárgyal az Országgyűlés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtotta a kormány a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó törvénymódosítások második csomagját is. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény módosításának célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása. A kormány törvényjavaslatait hétfőn kezdi tárgyalni az Országgyűlés.

Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket és a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó jogszabály-módosítások első csomagját követően pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a törvénymódosítások második csomagját is. A törvényjavaslatok tárgyalását hétfőn kezdi meg az Országgyűlés.

A parlament honlapján olvasható, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénycsomag, amelynek előadója Varga Judit igazságügyi miniszter, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről, illetve az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szól.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény módosításának célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.

Az indoklás szerint a hatóság autonóm államigazgatási szervként a kormánytól és más szervektől függetlenként működik majd, a javaslat rögzíti a feladatköreit és eljárásának általános szabályait.

A hatóságot az elnök vezeti, együttműködve a két elnökhelyettessel az igazgatóságban, amely évente beszámol tevékenységéról az Országgyűlésnek, valamint a beszámolót az Európai Bizottság részére is megküldi. Az elnököt és helyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki, ismételten nem tölthetik be pozíciójukat

A tájékoztatásban az áll: a hatóság köteles bejelenteni más feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve – a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével – az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.

A Korrupcióellenes Munkacsoport a hatóság mellett működő, elemző, javaslattevő, véleményező és döntés előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz, amely határozatlan ideig működik.

Vezetője a hatóság elnöke, a munkacsoportba a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket is bevonják, és az állami szerveket is képviselik tagok, de állandó és eseti meghívottak is részt vehetnek benne. A munkacsoport alelnökét a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok közül többségi döntéshozatallal választják meg.

A hatóság és a munkacsoport működésével összefüggésben a személyügyi döntések tárgyilagos szempontok szerinti független meghozatalát támogató szervként létrejön egy háromtagú alkalmassági bizottság is – áll a javaslatban.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt módosítja annak indoklása szerint.

Kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét, illetve ennek megfelelően módosítja az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket.

Felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a fennmaradó költségelemekre (másolás, illetve kézbesítés költsége) rendeletben határozhassa meg azt a minimális összeghatárt, amelyet meghaladóan költségtérítés megállapítható lehet, illetve a költségtérítés maximumát is.

A javaslat egyúttal intézményesíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot – amely az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében fog működni – és lefekteti annak működési szabályait.

Igazgatóját az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevezi ki, és a szervezet tevékenységéről évente tájékoztatja az Integritás Hatóságot.

A javaslat továbbá tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket is.

A törvénymódosítások hétfőn benyújtott első csomagja az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) történő pénzügyőri együttműködéssel függ össze, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokat módosítja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.