Az írásbeliség fogalmának egyértelműsítése az elektronikus aláírásoknál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés a napokban elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely – kihirdetése esetén – 2024. január 1-től egyértelműbbé teszi, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat – olvasható az Az Országgyűlés a napokban elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely – kihirdetése esetén – 2024. január 1-től egyértelműbbé teszi, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat – olvasható az Advocatus blogon, a DLA Piper Hungary jogi blogján Kozma Zoltán és Almásy Márk cikke.
A módosítással bevezetésre kerül az E-ügyintézési törvénybe az elektronikus magánokirat fogalma, amely írásba foglaltnak minősül, ha egy elektronikus dokumentumot (azaz egy elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozatot) a nyilatkozó fél
- (i) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy
- (ii) az Ügyfélkapus belépéssel elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesít.
A módosítás ezzel megerősíti a bírói gyakorlatot, amely már korábban írásbeli jognyilatkozatnak ismerte el a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, valamint tisztázza, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentumok is írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek, lezárva az ezzel kapcsolatos (elsősorban a cégjegyzés körében felmerülő) elméleti vitákat.
A fentieken túl a módosítás érinti a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdését, amely rögzíti, hogy „az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek”.
A joggyakorlat számára több problémát okozott, hogy a fenti rendelkezésben említett „elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek” történő megfelelés feltételeit, illetve az „elektronikus okirat” fogalmát valójában semmilyen jogszabály nem határozta meg. A jogalkotó e hiányosságot felismerve, 2024. január 1. napi hatállyal hatályon kívül helyezi a Ptk. vonatkozó rendelkezését, amelyet részben – a pénzügyi szolgáltatásokra történő hivatkozás nélkül, azok tekintetében új szabályok megalkotásával – átemel az E-ügyintézési törvénybe, valamint – a fentieknek megfelelően – megalkotja az elektronikus magánokirat fogalmát.
Így 2024. január 1-től az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül majd írásba foglaltnak. Tehát e jogviszonyokkal összefüggésben – amelyek köre tehát a pénzügyi szolgáltatásokon kívül megegyezik a Ptk. jelenleg hatályos rendelkezésével – a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.
A teljes cikk elolvasható az Advocatus blogon.
