Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztette a FuturAqua Nyrt. alaptőke-emelés során kibocsátandó részvényeinek forgalomba hozatalát és 5 millió forint összegű felügyeleti bírságot szabott ki, mivel a társaság nem tett eleget a nyilvános forgalomba hozatal során alkalmazandó jogszabályi előírásoknak.
A felfüggesztés addig tart, amíg a tőzsdei kibocsátó a jogszabályoknak megfelelő, jóváhagyott minimum tájékoztatóját a nyilvánosság számára elérhető módon közzé nem teszi.
A kibocsátó 2022. június 29-én zártkörű részvénykibocsátás keretében történő alaptőke-emelésről döntött – idézte fel az MNB. A kibocsátó rendkívüli tájékoztatásában hívta fel a részvényeseket jegyzési elsőbbségi joguk gyakorlására.
Az MNB azonban megállapította, hogy a társaság ezen tájékoztatása nyilvános ajánlattételnek, maga a folyamat pedig nyilvános forgalomba hozatalnak minősül. Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalát megelőzően, de legkésőbb annak kezdetekor a kibocsátónak tájékoztatót, vagy úgynevezett minimum tájékoztatót kell közzétenni, amelyet az MNB előzetesen jóváhagyott. Ezen kötelezettségének a FuturAqua nem tett eleget. A kibocsátó pusztán a jegyzési elsőbbségi jog biztosítására tekintettel nem mentesül automatikusan a (minimum) tájékoztató készítési kötelezettség alól – szögezte le az MNB.
Az MNB figyelmeztette a FuturAquát a jogszabályok betartására, felszólította a szükséges minimum tájékoztató elkészítésére és közzétételére, aminek teljesítéséig felfüggesztette a kibocsátással érintett értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozatalát. Emellett 5 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte a társaságot.
A jegybank súlyosító körülményként értékelte a kibocsátó részvényeinek közkézhányadát és hogy a minimum tájékoztató közzétételének elmulasztása súlyos mértékben sérti a befektetők transzparens és időben történő tájékoztatáshoz való alapvető érdekét.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
