Az oltások és a vallásszabadság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszabály-módosítást kér a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban az ombudsman a vallásszabadság gyakorlásának erősítése céljából.


 Székely László ombudsman és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese az emberi erőforrások miniszterét a jogi szabályozás egyértelművé tételére kérte annak érdekében, hogy a kötelező védőoltások felvételekor az állampolgároknak ne kelljen választaniuk a lelkiismereti megfontolások és a jogkövető magatartás között.

A hivatal a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban felmerülő egyes, a lelkiismereti szabadságot érintő kérdésekről folytatott vizsgálatot Szabó Marcel kezdeményezésére.

A vizsgálat kiindulópontjául két sokgyermekes édesapa panaszbeadványa szolgált. Mindketten lelkiismereti meggyőződésükkel ellentétesnek ítélték, hogy gyermekeiknek művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltást adjanak be.

A panaszosok ugyanakkor mindvégig be akarták oltatni gyermekeiket, ezért felkutattak egy japán oltóanyagot, amely nem az emberi embrionális sejtvonal felhasználásával készül, és a beszerzési költségeket is vállalták. Egyházuk hivatalos állásfoglalásával összhangban jártak el, amely szerint a katolikus orvosoknak és családapáknak kötelességük erkölcsi problémáktól mentes alternatív vakcinákhoz folyamodniuk, ha vannak ilyenek – olvasható.

A közlemény szerint a két panaszos egyedi forgalomba hozatali engedélyt kért a japán oltóanyagra. A kérelmeket a hatóság először elutasította, noha megállapította, hogy a vakcina az államilag támogatottal megegyező hatóanyagú. Később, hosszas eljárás eredményeként mégis megadták az engedélyt a jogszabály azon kitételére hivatkozva, hogy a szülők hozzáállása miatt „az engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása aránytalanul nagymértékben akadályozott”.
    Az ombudsmani megállapítás szerint a jelenlegi jogszabályok szerint a hatóságok számára „ez volt az egyedüli lehetséges jogértelmezés az alternatív oltóanyag engedélyezésére”. Az érvelésük viszont azt a látszatot kelti, hogy a szülők felelőtlenül gátolják gyermekeik egészségének védelmét, holott ők a lelkiismereti szabadság alapjogával élve, ennek érdekében áldozatot is vállalva együttműködtek a megoldás megtalálásában – mutattak rá.
    Az ombudsmani hivatal aggályosnak találta, hogy egyes esetekben a hatóságok eljárásuk során a szakmai szempontokon túl minősítették a lelkiismereti- és vallásszabadság terjedelmét, illetve gyakorlásának indokoltságát is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a vizsgálat során megkeresett egészségügyi államtitkár és országos tisztifőorvos is egyetértett azzal, hogy ebben az ügyben a szülők kérése – a beszerzési költségek viselése esetén – elfogadható.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű iránymutatást a lelkiismereti okból kezdeményezett egyedi oltóanyag választásának engedélyezésére – olvasható a hivatal közleményében.

Az ombudsman és helyettese szükséges tartja, hogy az alternatív oltóanyagok behozatalának engedélyezése során a jogi szabályozás lehetővé tegye a lelkiismereti megfontolásokat is. Ez a megoldás áll ugyanis összhangban a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításának alkotmányos követelményével – írták.

A jelentés szerint az alternatív vakcina beszerzése – szemben az államilag támogatott és ezért ingyenesen beadható általános oltóanyaggal – igen nagy anyagi terhet jelent, ezért méltányos lenne, ha az állam bizonyos mértékű támogatással mérsékelné a költségeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.