Az oltások és a vallásszabadság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszabály-módosítást kér a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban az ombudsman a vallásszabadság gyakorlásának erősítése céljából.


 Székely László ombudsman és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese az emberi erőforrások miniszterét a jogi szabályozás egyértelművé tételére kérte annak érdekében, hogy a kötelező védőoltások felvételekor az állampolgároknak ne kelljen választaniuk a lelkiismereti megfontolások és a jogkövető magatartás között.

A hivatal a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban felmerülő egyes, a lelkiismereti szabadságot érintő kérdésekről folytatott vizsgálatot Szabó Marcel kezdeményezésére.

A vizsgálat kiindulópontjául két sokgyermekes édesapa panaszbeadványa szolgált. Mindketten lelkiismereti meggyőződésükkel ellentétesnek ítélték, hogy gyermekeiknek művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltást adjanak be.

A panaszosok ugyanakkor mindvégig be akarták oltatni gyermekeiket, ezért felkutattak egy japán oltóanyagot, amely nem az emberi embrionális sejtvonal felhasználásával készül, és a beszerzési költségeket is vállalták. Egyházuk hivatalos állásfoglalásával összhangban jártak el, amely szerint a katolikus orvosoknak és családapáknak kötelességük erkölcsi problémáktól mentes alternatív vakcinákhoz folyamodniuk, ha vannak ilyenek – olvasható.

A közlemény szerint a két panaszos egyedi forgalomba hozatali engedélyt kért a japán oltóanyagra. A kérelmeket a hatóság először elutasította, noha megállapította, hogy a vakcina az államilag támogatottal megegyező hatóanyagú. Később, hosszas eljárás eredményeként mégis megadták az engedélyt a jogszabály azon kitételére hivatkozva, hogy a szülők hozzáállása miatt „az engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása aránytalanul nagymértékben akadályozott”.
    Az ombudsmani megállapítás szerint a jelenlegi jogszabályok szerint a hatóságok számára „ez volt az egyedüli lehetséges jogértelmezés az alternatív oltóanyag engedélyezésére”. Az érvelésük viszont azt a látszatot kelti, hogy a szülők felelőtlenül gátolják gyermekeik egészségének védelmét, holott ők a lelkiismereti szabadság alapjogával élve, ennek érdekében áldozatot is vállalva együttműködtek a megoldás megtalálásában – mutattak rá.
    Az ombudsmani hivatal aggályosnak találta, hogy egyes esetekben a hatóságok eljárásuk során a szakmai szempontokon túl minősítették a lelkiismereti- és vallásszabadság terjedelmét, illetve gyakorlásának indokoltságát is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a vizsgálat során megkeresett egészségügyi államtitkár és országos tisztifőorvos is egyetértett azzal, hogy ebben az ügyben a szülők kérése – a beszerzési költségek viselése esetén – elfogadható.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű iránymutatást a lelkiismereti okból kezdeményezett egyedi oltóanyag választásának engedélyezésére – olvasható a hivatal közleményében.

Az ombudsman és helyettese szükséges tartja, hogy az alternatív oltóanyagok behozatalának engedélyezése során a jogi szabályozás lehetővé tegye a lelkiismereti megfontolásokat is. Ez a megoldás áll ugyanis összhangban a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításának alkotmányos követelményével – írták.

A jelentés szerint az alternatív vakcina beszerzése – szemben az államilag támogatott és ezért ingyenesen beadható általános oltóanyaggal – igen nagy anyagi terhet jelent, ezért méltányos lenne, ha az állam bizonyos mértékű támogatással mérsékelné a költségeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.