Az oltások és a vallásszabadság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszabály-módosítást kér a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban az ombudsman a vallásszabadság gyakorlásának erősítése céljából.


 Székely László ombudsman és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese az emberi erőforrások miniszterét a jogi szabályozás egyértelművé tételére kérte annak érdekében, hogy a kötelező védőoltások felvételekor az állampolgároknak ne kelljen választaniuk a lelkiismereti megfontolások és a jogkövető magatartás között.

A hivatal a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban felmerülő egyes, a lelkiismereti szabadságot érintő kérdésekről folytatott vizsgálatot Szabó Marcel kezdeményezésére.

A vizsgálat kiindulópontjául két sokgyermekes édesapa panaszbeadványa szolgált. Mindketten lelkiismereti meggyőződésükkel ellentétesnek ítélték, hogy gyermekeiknek művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltást adjanak be.

A panaszosok ugyanakkor mindvégig be akarták oltatni gyermekeiket, ezért felkutattak egy japán oltóanyagot, amely nem az emberi embrionális sejtvonal felhasználásával készül, és a beszerzési költségeket is vállalták. Egyházuk hivatalos állásfoglalásával összhangban jártak el, amely szerint a katolikus orvosoknak és családapáknak kötelességük erkölcsi problémáktól mentes alternatív vakcinákhoz folyamodniuk, ha vannak ilyenek – olvasható.

A közlemény szerint a két panaszos egyedi forgalomba hozatali engedélyt kért a japán oltóanyagra. A kérelmeket a hatóság először elutasította, noha megállapította, hogy a vakcina az államilag támogatottal megegyező hatóanyagú. Később, hosszas eljárás eredményeként mégis megadták az engedélyt a jogszabály azon kitételére hivatkozva, hogy a szülők hozzáállása miatt „az engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása aránytalanul nagymértékben akadályozott”.
    Az ombudsmani megállapítás szerint a jelenlegi jogszabályok szerint a hatóságok számára „ez volt az egyedüli lehetséges jogértelmezés az alternatív oltóanyag engedélyezésére”. Az érvelésük viszont azt a látszatot kelti, hogy a szülők felelőtlenül gátolják gyermekeik egészségének védelmét, holott ők a lelkiismereti szabadság alapjogával élve, ennek érdekében áldozatot is vállalva együttműködtek a megoldás megtalálásában – mutattak rá.
    Az ombudsmani hivatal aggályosnak találta, hogy egyes esetekben a hatóságok eljárásuk során a szakmai szempontokon túl minősítették a lelkiismereti- és vallásszabadság terjedelmét, illetve gyakorlásának indokoltságát is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a vizsgálat során megkeresett egészségügyi államtitkár és országos tisztifőorvos is egyetértett azzal, hogy ebben az ügyben a szülők kérése – a beszerzési költségek viselése esetén – elfogadható.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű iránymutatást a lelkiismereti okból kezdeményezett egyedi oltóanyag választásának engedélyezésére – olvasható a hivatal közleményében.

Az ombudsman és helyettese szükséges tartja, hogy az alternatív oltóanyagok behozatalának engedélyezése során a jogi szabályozás lehetővé tegye a lelkiismereti megfontolásokat is. Ez a megoldás áll ugyanis összhangban a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításának alkotmányos követelményével – írták.

A jelentés szerint az alternatív vakcina beszerzése – szemben az államilag támogatott és ezért ingyenesen beadható általános oltóanyaggal – igen nagy anyagi terhet jelent, ezért méltányos lenne, ha az állam bizonyos mértékű támogatással mérsékelné a költségeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.