Az ombudsman veszi át az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés 117 igen, 54 nem szavazattal elfogadta az egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosítását, és az ombudsman 2019-es beszámolóját is elfogadták.
A parlamenti igazságügyi bizottsága által benyújtott – az ellenzék által ellenzett – törvény alapján az alapvető jogok biztosa átveszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait január elsejétől, a hatóság ezzel megszűnik, jogutódja az ombudsman.
Kötelező jellegű határozatot hozhat
A jogszabály indoklás szerint az alapvető jogok biztosa és a hivatal integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. A feladatkörök átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll majd a biztos rendelkezésére ahhoz, hogy felléphessen az alapvető jogok, közöttük is kiemelten az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog érvényesülése érdekében.
Az alapvető jogok biztosa a jövőben kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki.
Az ombudsman feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató.
Elfogadták a beszámolót
A parlament 119 igen, 15 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenységéről szóló beszámolót.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa saját és helyettesei 2019-es tevékenységéről azt mondta a parlamentben, a változások éve volt a tavalyi az ombudsmani hivatalban: új biztost választott a parlament, új székhelyre költözött a hivatal, és változott a hivatali dolgozók jogállása, illetménye is. Megjegyezte, a 2019-es beszámoló háromnegyed része Székely László – hivatali elődje – munkájának bemutatása.
2019-ben is kiemelt figyelmet szentelt a biztos a kiszolgáltatottak, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, az idősek, a betegek, illetve a hajléktalanok és más, egzisztenciálisan rászorulók jogai védelmének. A vizsgálatok fókuszában volt az is, hogy az egészségügy területén hogyan érvényesülnek az alapjogok.
(MTI)
