Az ügyáthelyezéseket értékelte az OBH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyáthelyezés hatékony intézmény volt, a még folyamatban lévő áthelyezett ügyek további sorsáról az adott ügyben eljáró bíró dönt – ez áll az Országos Bírósági Hivatal honlapján közölt szakmai állásfoglalásban.


A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indítványára a 2011-ben és 2012-ben 55 újonnan érkezett ügyben került sor másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésére. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult. A Fővárosi Törvényszék 2012. évi indítványa szerint a büntetőügyekben az első tárgyalásokat legfeljebb az év utolsó hónapjában tudták volna megtartani. Az ügyáthelyezés intézménye hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélkezése 2013-ra lényegesen időszerűbbé vált és az országos átlagot megközelíti.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek egyes – hatályban már nem lévő – rendelkezéseit semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság az OBH elnökének a bíróságot kijelölő határozatait nem semmisítette meg, ezt az indítványt visszautasította.

Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság határozatában maga is kiemelte, hogy „az eljáró bíróságok kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Ez megerősíti azt, hogy a bírói függetlenség nem földrajzi kategória: valamennyi bíró független, minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.