Beszéljünk az új Ptk.-ról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A CompLex Kiadó szervezésében 2013. áprilisában az Ügyvédreggeli sorozat keretén belül a patinás Gundel Étteremben tartalmas előadás hangzott el Hídvéginé Dr. Adorján Líviától az új Ptk. általános szabályairól melyet a májusi nagy Ptk. konferencia követett, ahol szintén előadóként kiváló előadást tartott az öröklési jog változásairól.
A nagy érdeklődésre való tekintettel 2013. szeptember 24-25., egy kétnapos konferenciát szervez újra a CompLex Kiadó az új Ptk. gyakorlati ismereteiről, ahol Dr. Vékás Lajos, Dr. Lábady Tamás, Dr. Gárdos Péter, Dr. Kisfaludi András és Dr. Szeibert Orsolya előadók mellett interjúalanyunk az eddiginél még részletesebben kifejti majd az öröklési jog új szabályaira vonatkozó kérdéseket.
De addig is ízelítőül néhány fontosabb változást a végrendelet érvényességének új szabályairól, a törvényes öröklés rendjéről, a házastárs örökléséről, az özvegyi jogról, a szülők örökléséről, az utóöröklésről, a köteles rész új szabályairól és a hagyatéki terhekkel kapcsolatos kérdésekről megosztanánk az olvasókkal.
Beszélgetés Hídvéginé Dr. Adorján Lívia címzetes táblabíróval, a Szolnoki Törvényszék tanácselnökével, egyetemi docenssel
A végrendeleti öröklés erőteljesen dominál az új szabályozásban. Melyek a végrendelet alaki feltételei és hogyan módosul az érvényességük?
Az új polgári törvénykönyv kodifikációs munkáinak megkezdésekor úgy tűnt, hogy ez lesz az a jogterület, ahol nagyon kevés változás szükséges, mivel a stabilitásnak van nagyobb szerepe.
A végintézkedésre vonatkozó szabályok például az 1876.évi XVI. Törvénycikkben kerültek szabályozásra, de a kodifikációs előtanulmányok elkészítése kapcsán azonban már látszott egyes lényegi változások szükségessége. A törvényelőkészítés munkáiban ebben az időszakban a kodifikációs bizottság felkérésére magam is részt vettem, hiszen akkor már két évtizede tárgyaltam öröklési pereket.
Az egyik problémás terület az özvegyi haszonélvezeti jog érvényesítése, együttélése az állagörökléssel volt. Az özvegyi jog megváltásának és korlátozásának hatályos szabályai sem bizonyultak a gyakorlat szempontjából megfelelőnek, sem a haszonélvezeti jog megváltásának időbeli korlátai, sem a haszonélvezeti jog időbeli korlátlansága miatt, ezért a Magyar Jog 2ooo. évi júniusi számában is megjelent előtanulmányában javasoltam az özvegyek állagöröklésének bevezetését, mely által az özvegy a leszármazóval együtt egy gyerekrészt örököljön és ezzel az öröklési közösséggel egyenrangú rendelkezési jogot kapjon az özvegy és a leszármazó. E szerint nem kell a hagyaték „felszabadulására” várni, tulajdonostársként működtethetik például az üzleti vállalkozásokat.
Ami a végrendeleti öröklést illeti, a jogszabály a törvényes öröklés szabályai elé helyezi, kifejezve a favor testamenti érvényesülésének, az akarati elvnek a primátusát.
A saját kezűleg írott és aláirt végrendeletek esetében alaki könnyítés, hogy nem kell a több lapból álló végrendelet lapjait sorszámozni, dátummal és aláírással ellátni. Továbbá nem szükséges a végrendelet érvényességéhez a végintézkedés helyének feltüntetése, valamint az új szabályozás lehetővé teszi a házastársak közös végrendeletbe foglalt végintézkedését.
Kétnapos rendezvény az új Polgári Törvénykönyvről
|
Miként tevődik össze az öröklés rendje? Kik azok a személyek, akik kiesnek az örökségből és kik azok, akik jogosultak az utóöröklésre?
Az új Ptk. öröklési változásai sorában ez a megoldás lényegében beemelésre került, a házastárs törvényes öröklése szabályai között. Megmaradt azonban a hagyományos özvegyi haszonélvezeti jog, az örökhagyó és házastársa által közösen használt lakáson, berendezési felszerelési tárgyakon.
Az új Ptk. öröklési szabálya más területeken is alkalmazkodik a megváltozott társadalmi viszonyokhoz, például öröklési közösséget teremt az özvegy és az örökhagyó szülei között is. Leszármazó hiányában az örökhagyó szülei, és özvegye fele-fele arányban örökölnek. Ennek okát a törvény indokolása abban adja meg, hogy sokszor a szülök jelentősen támogatták gyermeküket, akinek korai halála megfoszthatja őket az „eltartójuktól”.
Az utóöröklés intézményét két konkrét esetben teszi lehetővé a megváltozott szabályozás. A házastárs elő örökösként történt nevezése mellett lehetővé teszi az úgynevezett maradék öröklést. Az ági öröklésnél jelentős változás, hogy az ági vagyon helyébe lépett, illetve értékén vásárolt vagyon megtartja ági jellegét. Ez a megoldás szintén a felmenőket támogatja, ugyanúgy, mint az özveggyel együtt való öröklés. Ezeknek a szabályoknak az objektív oka az, hogy az emberi életkor jelentősen kitolódott.
Mi indokolta a harmadik parentela bevezetését?
A törvényes öröklés rendje annyiban változott meg ehhez igazodóan, hogy belépett a harmadik parentela, ami azt jelenti, hogy a dédszülők kiesése esetén leszármazó ugyanúgy örököl, mint a nagyszülő helyén ennek leszármazói.
Milyen új szabályokat tartalmaz a köteles rész?
A köteles rész szabályai nagyrészt változatlanok. Az utolsó módosítás a záró szavazás előtt azonban megváltoztatta a köteles rész mértékét, ami a törvényes örökrész fele helyett ezentúl csak annak egyharmada.
A kitagadási okok is részben az „utolsó percben” módosultak, a már elfogadott törvényszöveghez képest.
Fontos változás, hogy a köteles alapjához két éven belül megnyílt öröklés esetén hozzá kell számítani az öröklési, tartási, gondozási szerződéssel elidegenített vagyontartással, gondozással nem fedezett részét, vagyis nem lehet két évi tartás fejében aránytalan vagyonokat szerezni.
Összegezve az új Ptk. öröklési jogára vonatkozó rendelkezéseket, hol lát alkalmazási nehézségeket?
Ezen legfontosabb változások megemlítése után, mint jogalkalmazó elsősorban, a szülők és házastárs örökös közösségéből, a köteles rész kiszámítása, a kitagadási okok, illetve a végrendelet alakiságainak enyhítéséből eredő jogviták mikénti elbírálása során látok elsősorban nehézségeket, de bízom benne, hogy a gyakorlat során ezek korrigálódni fognak.