Bírósági gyermekmeghallgató szobákat adták
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyermekmeghallgató szobák célja, hogy a bírósági eljárásokba bevont gyermekek mindazt, ami ezzel jár, ne zaklatásként, hanem segítségként éljék meg, és bizalommal tekintsenek az igazságszolgáltatásra – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) annak kapcsán, hogy a fővárosban csütörtökön bírósági gyermekmeghallgató szobákat adtak át.
A cél az, hogy idővel minden, hét bírónál többet foglalkoztató bíróságon legyen ilyen helyiség – mondta a sajtótájékoztatón az elnök. Hozzátette: tavaly a nyitott bíróság program mintegy kétezer eseményén 35 ezer diák ismerkedhetett az igazságszolgáltatással.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: a PKKB-n évente több mint nyolcezer olyan ügyben járnak el, amely gyermekeket érint: válóperek, gyermekelhelyezési ügyek, gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos eljárások. A fővárosban először a két legnagyobb helyi bíróságon, a PKKB-n és a Budai Központi Kerületi Bíróságon működnek gyermekmeghallgató szobák, de idővel a többi kerületi bíróságon is lesz.
A helyiségek elhelyezése olyan, hogy a gyerekek más irányból érkezzenek az épületbe, mint a többi ügyfél, és a szobák berendezése is azt a célt szolgálja, hogy minél befolyásmentesebb környezetben beszélgethessen a bíró a gyerekekkel – tette hozzá.
Ezeket helyiségeket mediációra és tanúvédelemre is használják majd. A PKKB-n egy szoba a 10 év alatti, egy pedig a 10 és 14 év közötti gyermekek meghallgatására szolgál. Kép és hang rögzítésére is van lehetőség, ami azért fontos, hogy a gyermeket ne kelljen újra és újra kitenni ennek a megpróbáltatásnak – mondta a törvényszék elnöke.
A gyermekmeghallgató szobákban jogilag vallomástételre kerül sor, de ez a valóságban sokkal inkább beszélgetés, annak érdekében, hogy a gyermek számára minél kevésbé legyen frusztráló az igazságszolgáltatással való találkozás – tette hozzá az elnök.
Rendőr és bíró egyaránt kihallgathatja a gyermeket, a törekvés az, hogy erre egyre inkább a nyomozási bíró előtt kerüljön sor.
Kristófné Kontra Erzsébet, a PKKB családjogi csoportjának vezetője elmondta: a hagyományos bírósági környezetben nehéz a gyerekekkel való kapcsolatteremtés. Ezt a helyzetet eddig is próbálták oldani a bírók például azzal, hogy nem beszólították a gyermeket, hanem kimentek hozzá, és nem pulpitusról hallgatták ki, hanem melléjük ülve beszélgettek velük a felek és jogi képviselőik távollétében.
A szakember hangsúlyozta: a gyerekek nagyon sokat tudnak a családjukról, és ha megnyílnak, őszintén beszélnek, akkor megalapozottabb, megnyugtatóbb lehet a döntés, a konfliktusrendezés. Sokszor a gyermek vallomásának megismerése után a felek felhagynak a pereskedéssel, hogy a békés megegyezést keressék.
(Forrás: MTI)