Bírság jár a cégtábla hiányáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntésében.


Az ügy előzményei

Az állami adóhatóság bejelentésére a cégbíróság a B. Stúdió Kereskedelmi Betéti Társaság ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított, mivel a cég a székhelyén nem található, a cégnek nincs sem cégtáblája, sem postaládája, sem pedig kapucsengője.

A cégbíróság döntése

A cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott, és felhívta a céget a törvényes működés 30 napon belül történő helyreállítására. A végzés indokolása szerint a cég a Budapest, A. út 13. szám alatti címen nem minden esetben veszi át a részére érkező postai küldeményeket.

A cég igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy bár a postacíme valóban 1333 Budapest Pf. 90. szám, azonban a székhelye a cégjegyzékben is szereplő Budapest, A. út 13. szám alatt található. Az bíróság az igazolási kérelmet elutasította.

Egy másik bíróság előtt a céggel szemben folyamatban lévő peres eljárásban az eljáró bíró arról értesítette a cégbíróságot, hogy a cég részére a cégjegyzékben szereplő székhelyre küldött küldeményei „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza, a bíróság ezt a tényt két postai boríték fénymásolatával is bizonyította.
A cégbíróság újabb végzésével, mivel a korábban alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés hatástalannak bizonyult, a céget a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 84. § (1)-(2) bekezdése és 81. § (6) bekezdése alapján eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer-végelszámolását, valamint kijelölte a végelszámolót.
Határozatát azzal indokolta, hogy a cég a korábbi törvényességi felügyeleti intézkedés ellenére sem állította helyre a törvényes működést, nem tartja be Ctv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat. A hivatkozott jogszabályhely szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a cég fellebbezésében kifejtette, hogy működése a törvény előírásainak mindenben megfelel, ugyanis a székhelye az alapítása óta a cégjegyzékben szereplő Budapest, A. út 13. szám alatt található, és a székhelyet külön cégtáblával is megjelölte, az iratok átvételét ebben az épületben és postafiókon keresztül is biztosítja. A székhely, amely a központi ügyintézés helye, többemeletes épületben a pincehelyiségben van, és a székhelyet a postaládáknál, valamint a pincehelyiség lejáratánál és az utcafronton is megjelölte. Ezek bizonyításául fényképfelvételeket csatolt.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a cégbíróság helytállóan állapította meg azt a tényt, hogy a cég a székhelyén a postai küldemények átvételét és az elérhetőségét nem megfelelően biztosítja, amely a Ctv. 7. § (1) bekezdésének megsértését jelenti, ugyanis a cég a székhelyen köteles a székhelyét cégtáblával megjelölni, az üzleti és hivatalos iratok átvételéről gondoskodni, és az ügyfelek részére rendelkezésre állni. Ennek a kötelezettségének a cég nem tett maradéktalanul eleget, ezért a törvényességi felügyeleti intézkedés megalapozott.

 

A cég a másodfokú eljárásban csatolt fényképpel csupán azt igazolta, hogy a székhelyét a kaputelefonok fölött kiragasztott papíron szereplő cégnévvel és a lépcsőházban a postaládák fölötti falon cégtáblával megjelölte, azonban a megjelölésekhez sem kaputelefon, sem postaláda nem tartozik. A fényképen nincs olyan postaláda, amely a cég nevét tartalmazná, és a kapucsengők között nincs olyan kódszám, amelyhez a cég tartozna, így a vele való kapcsolatfelvétel nehézségekbe ütközik, ezért törvénysértő a működése.

A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a cég törvényes működésének helyreállítása a megszűntnek nyilvánításon kívüli más intézkedés alkalmazásával is elérhető, ezért a cégbíróság végzését megváltoztatta és a Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a céggel szemben a legkisebb összegű pénzbírságot (100 000 Ft) alkalmazta törvényességi felügyeleti intézkedésként.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 44 014/2013/2.) a Bírósági Döntések Tára 2013/12. számában 199. szám alatt jelent meg.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra vehető fel jövőre hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 12.

A magyarok nagy részének fogalma sincs a jogairól, ha őrizetbe vennék

A lakosság háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy beidéznék gyanúsítottként a hatóságok egy bűncselekmény kapcsán – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös reprezentatív felmérése, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.