Börtönbe megy a balatoni betörő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy és fél év börtönbüntetésre ítélt a Siófoki Járásbíróság első fokon egy hajléktalan férfit, aki mintegy ötven ingatlanba tört be a Balaton déli partján tavaly – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

A nem jogerős ítélet szerint a 61 éves, büntetett előéletű hajléktalan Balatonszárszó és Balatonföldvár térségében 2017 júniusa és novembere között készpénzt, élelmiszert, könnyen mozdítható és értékesíthető műszaki cikkeket zsákmányolt, esetenként 300 forint és 800 ezer forint közötti értékben. Lemezszekrény felfeszítésével megpróbálta elvinni egy panzió 800 ezer forintos bevételét is, de nem járt sikerrel.

Előfordult, hogy a férfi napokra vagy akár két hétre is önkényesen elfoglalt épületeket, amelyeket a korábbi bűncselekményekből megszerzett áruk raktározására is használt.

A bíróság nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásban és más bűncselekményekben állapította meg a hajléktalan bűnösségét.

Az ügyész tudomásul vette a döntést, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.