Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyermek kórházi ápolása idejére az ott tartózkodó szülő gyermekápolási táppénzre lenne jogosult – áll többek között az erőforrás minisztérium friss salátatörvény-tervezetében.
A törvénytervezetet a kormányzati portálon tették közzé; a minisztérium április 24-ig várja a javaslathoz fűzött észrevételeket.
Az implantátumregiszter létrehozását a jogszabálytervezetben a tárca azzal indokolta, hogy egy kötelező központi adatbázis megalkotásával, az adatok feltöltésével naprakész információhoz lehetne jutni az érintett betegek számáról és a beültetést végző egészségügyi szolgáltatókról, magáról az implantátumról, illetve nyomon követhető lenne az implantátum felhasználása akkor is, ha nem ugyanazon egészségügyi szolgáltató végzi a beültetést vagy az esetleges cserét, illetve eltávolítását. A betegekre vonatkozóan az adatbázis személyes adatot nem tartalmazna, hanem egy visszafejtésre alkalmatlan kapcsolati kód teremti meg a nyomon követhetőséget.
A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet a szükséggyógyintézetek céljára kijelölt ingatlan kiürítésének tervezésről, illetve annak átadásáról rendelkezik, azonban az ennek előfeltételét képező előzetes kijelölésről hiányzik a törvényi rendelkezés. Ezt pótolná most a tárca.
A salátatörvényben továbbá lehetőséget teremtenének arra, hogy a gyermek kórházi ápolása idejére a szülőnek – ott tartózkodása esetén – gyermekápolási táppénzt lehessen folyósítani.
Változtatna az államtitkárság azon is, hogy egyedi méltányossági alapon azok a gyógyászati segédeszközök is rendelhetőek lennének a jövőben, amelyeket már
töröltek a támogatotti listáról.
(Forrás: MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!