Csatába préselt adóparadicsomok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az amerikai és az új EU-irányelv gyakorlatilag a világ egészére kiterjeszti a kötelező automatikus információcserét. A FACTA-felkészülés határidejét ezzel együtt hat hónappal meghosszabbították, de a megfelelés előkészítését ideje elkezdeni.
Az USA 2001-ben arra a döntésre jutott, hogy új szabályozást vezet be, melyet FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) néven ismertünk meg. Ezen törvény megalkotásával az USA 2010 márciusában arra szólította fel a külföldi pénzintézeteket (hitelintézeteket, alapkezelőket, biztosítókat), hogy információt szolgáltassanak amerikai állampolgárok náluk vezetett bankszámláiról. Ha ezt nem teszik meg, akkor 30 százalékos forrásadót vet majd ki az amerikai forrásból származó jövedelmekre.
A FATCA-nak való megfelelés Magyarországon, ugyanúgy, mint több más országban akadályokba ütközik, ugyanis a helyi adatvédelmi, titoktartási szabályoknak megfelelően a pénzintézetek nem tudnak közvetlenül adatot szolgáltatni az amerikai adóhatóságnak, az IRS-nek, ellenben egy kormányközi megállapodás (ún. Intergovermental Agreement, IGA ) értelmében az „illetőség szerinti ország” hatóságának jelentenének az amerikai számlákról, majd az „illetékes hatóság” szolgáltatná automatikusan, bizonyos időközönként az információkat az IRS-nek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 70 országgal folytat tárgyalásokat a kormányközi megállapodásokra vonatkozóan. Ez a tényező több országban megoldaná a titoktartással összefüggésben felvetődő problémákat, ugyanakkor jelentősen megnövelheti a globális pénzügyi szervezetek jelentéstételi költségeit. Az automatikus információcsere rendszeren keresztül az USA is információt gyűjt majd és szolgáltat a szerződött országok rezidensei, amerikai pénzügyi intézményeknél vezetett számláiról.
Magyarország is megkezdte már a tárgyalásokat az USA-val, 2012 novemberétől egy kormányközi IGA I típusú megállapodásról. A megállapodás megkötésével – amit ez év második felére várnak – a FATCA átültetésre kerül majd a helyi jogrendszerbe és megfelelésre késztetik a hazai pénzintézeteket.
Mi a helyzet az EU-ban?
Az Európai Bizottság becslése szerint évente 1 trillió euró veszteséget okoz az unió országainak az adócsalás és az adóelkerülés, és a bizottság véleménye szerint a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben nem megengedhető, hogy a becsületes adófizetők szenvedjenek az adóemeléstől azért, hogy betömjék az adóelkerülésből adódó bevételhiányokat.
2013. június 13-án a bizottság bejelentette az „Adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv” (2011/16/EU) módosításának tervezetét, ami az adóelkerülést az Európai Unió tagállamai közötti automatikus információcsere (Automatic Exchange of Information-AEOI) megvalósításával akarja visszaszorítani. Az irányelvet a FATCA-val párhuzamosan vezetnék be, és ha a jelenlegi formájában elfogadják, akkor 2015. január elsejével lépne életbe.
Az irányelv módosításának fő katalizátora a FATCA és különösen a sorra kötött kormányközi megállapodások voltak, valamint az irányelv 19 cikkelye.Ennek értelmében az olyan országoknak, amelyek információt cserélnek az USA-val, információt kell cserélniük az unió tagállamaival is. Ez alapján, annak érdekében, hogy az uniós tagállamok elkerüljék a számtalan kétoldalú és többoldalú megállapodások megkötését, a bizottság kiterjesztené a kötelező automatikus információcseréről szóló 8-as cikkelyt azzal, hogy az tartalmazza a FATCA-ban és a kormányközi megállapodásokban foglalt információkat is.
Késlekedik az új amerikai-magyar kettős adózást elkerülő egyezmény
Elgondolkodtató az is, hogy vajon a FATCA-nak van-e bármilyen hatása a jelenleg az USA és Magyarország között kötendő új kettős adózást elkerülő egyezményre. Véleményünk szerint igen, mert az egyezmény tartalmaz adóinformáció cserére vonatkozó cikkelyt, amelyre hatással lehet a FATCA kormányközi megállapodás az USA-val. Információink szerint a 2010-ben aláírt új egyezményt még nem ratifikáltak az USA-ban, illetve az USA több más országgal kötendő új egyezménye ratifikálását is felfüggesztette a tárgyalás alatt lévő kormányközi megállapodások miatt.
Újabb határidő módosulás
A FATCA-nak való megfelelés meglehetősen nagy nyomás alá helyezi a pénzügyi szektort és az országokat világszerte, tekintve, hogy a rendelkezéseket – többször módosított határidők után – már 2014. január 1-jétől alkalmazni kellett volna. Az IRS azonban 2012. július 12-én kiadott közleménye szerint (ún. Notice 2013-43) újabb 6 hónappal meghosszabbítja a megfelelés határidejét, vagyis az 2014. június 1-től lép életbe. A határidő meghosszabbítás hátterében két dolog áll: a piaci szereplők jelezték, hogy a jelenlegi üzleti gyakorlatok, rendszerek és eljárások módosítása időigényes – becslések szerint 1 és 1,5 évet vesz igénybe – a felkészülést már sok pénzügyi intézmény elkezdte, ellenben a bizonytalan kormányközi megállapodások révén kétséges, hogy majd az amerikai FATCA törvénynek vagy a FATCA helyi jogszabályokba átültetett változatának kell-e majd megfelelniük. Az újabb 6 hónapos határidő módosítás után fellélegezhetnek a magyar pénzintézetek is, ellenben a megkezdett rendszerátállásokat, belső szabályzatok módosításait, a munkavállalók képzését folytatni kell.
A regisztrációra való felkészülés sem tekinthető kis feladatnak, tervezést és korai elemzést igényel (pl. vállalat elemzés- FATCA osztály kiválasztása), hogy már az elektronikus vagy a papír alapú regisztráláshoz/nyomtatvány kitöltéséhez rendelkezésre álljanak a szükséges információk.
Új nyomtatványok
A FATCA-nak való megfelelés kulcselemének tekinthetőek a különböző formanyomtatványok, amelyeket az IRS, a pénzintézet és a kedvezményezettek közötti információáramlásra alkalmaznak, pl. a tényleges tulajdonos beazonosítására. Az IRS az elmúlt hónapokban folyamatosan tette és jelenleg is teszi közzé a már a FATCA előírásait is tartalmazó módosított formanyomtatványok tervezetét (pl. W-8BEN, W-8BEN-E, W-8EXP, 1042, 1042-S, W-8ECI, W-8IMY) a piaci szereplők általi véleményezésre. A nyomtatványok a hazai pénzintézetek számára vagy ismeretlenek, vagy részben ismertek, azonban nem igazán találkozott velük az ügyfélkör, ezek megismerése és az ügyfeleknek ezekről nyújtandó ismertető elkészítése is terhet jelent a pénzintézeteknek, megfelelő tudás szükséges ezek kitöltéséhez. Szintén elgondolkodásra késztet, hogy a pénzintézet az eddig a pénzmosáshoz használt ún. AML (Anti-Money Laundering) nyomtatványait kiválthatják-e ezek a nyomtatványok, vagy a FATCA-nak való megfelelés az AML dokumentáción felüli további dokumentációt igényel majd. Harmonizációra számíthatunk vagy tovább bonyolódik az ügyfél azonosítás?
Jelenleg a FATCA-nak való megfelelés nagyon sok bizonytalanságot és kérdést vet fel, a piac szereplőinek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a helyi jogszabályi környezet változását, amelyre hatással lehet a magyar-USA kormányközi FATCA megállapodás, az EU irányelv módosulása, illetve az új amerikai-magyar kettős adózást elkerülő egyezmény.
A témáról a szerzők előző tanulmányát itt olvashatják.
(Koncsos Rita a PwC Magyarország adótanácsadás menedzsere, míg Dr. Kelemen János a PwC Magyarország adótanácsadás cégtársa)
