Csicskáztatás miatt öt év börtönt kapott egy ózdi férfi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csicskáztatás miatt öt év börtönre ítéltek egy ózdi „rabszolgatartót”. A férfit a sértett sanyargatásával elkövetett kényszermunka, maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés és könnyű testi sértés miatt ítélte el az Ózdi Járásbíróság – közölte a Miskolci Törvényszék hétfőn.

A sértett 2008-ban költözött az ózdi vádlotthoz és családjához. Megállapodtak, hogy elvégzi a ház körüli munkákat, gondozza az állatokat és fát vág, ezért cserébe lakhatást, napi háromszori étkezést és fizetséget kap.

Csaknem két éven keresztül a vádlott betartotta a megállapodást, de aztán egyre rosszabbul bánt a sértettel. Többször megütötte, elvette a szociális segélyét, majd a közmunkából származó jövedelmét, később pedig arra kényszerítette, hogy hagyja ott a munkahelyét. A bántalmazások rendszeressé váltak, ezért a sértett többször próbálta otthagyni a férfit, de mindig utánament, visszahozta és megverte. Az is előfordult, hogy ásóval sújtott a fejére, és a védekező sértett jobb keze eltört. Orvosi segítség hiányában a csontja deformálódva forrt össze.

Tavaly februárban a vádlott acélbetétes bakancsával – mert szerinte kevés fát hozott az erdőből – úgy megrúgta a férfi fejét, hogy kitört az egyik foga. A sértett ezután valóban ki tudott szabadulni a rabságból.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, súlyosítóként pedig azt, hogy a környéken egyre gyakrabban élnek vissza a kiszolgáltatottak helyzetével.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett ellene.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.