Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban az áll: a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes kivételes árvaellátás megállapításáért nyújtott be kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, amely azt elutasította. Határozatában kitért arra a rendelkezésre, amely szerint a döntés ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt úgynevezett semmisségi okra – például illetéktelenségre, eljárási hibára vagy bűncselekményre – lehet hivatkozni.
A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint ilyen ok nem áll fenn. Az államkincstár a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az indítványozó bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.
A közlemény szerint az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Mint írták, az ellátás megállapítása vagy elutasítása alkotmányjogilag érdemi döntésnek számít, mivel az ügyfél megélhetését befolyásolja. A bírói felülvizsgálat semmisségi okra korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. Mindez a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, amelyek megkövetelik a jogorvoslat érdemi jellegét.
A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóságnak, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, bírósági kontroll nélkül maradhat – foglalt állást az Ab.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült fel. Az Ab ezért megsemmisítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény támadott rendelkezését és kizárta annak alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben.
(MTI)
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Elindult a jogi hallgatók számára meghirdetett Lawyer for a Day, valamint a vállalatértékelés iránt érdeklődő közgazdász hallgatóknak szóló Advisor for a Day esettanulmányi verseny a DLA Piper Hungary szervezésében. A megmérettetés célja, hogy a diákok valós munkakörnyezetben, mindennapi jogi és üzleti kihívásokon keresztül nyerjenek bepillantást az iroda tanácsadóinak mindennapi munkájába. A hallgatóknak október 25-ig van lehetőségük jelentkezni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!