Egyre kevesebb a szabadságelvonással járó büntetés Európában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Lausanne-i Egyetem által az Európa Tanács számára készített, a 2020-as SPACE II éves felmérés szerint 2019-től 2020-ig 3% -kal csökkent a szabadságmegvonással járó büntetések és intézkedések száma, így egyre több elkövetővel szemben alkalmaznak olyan büntetést, vagy intézkedést, amellyel nem vonják ki őt a társadalomból.

2019-ben még csak 1.456.192 esetről számoltak be, 2020-ra ez 1.500.547 elkövetőre nőtt. Ezt támasztják alá a pártfogó ügynökségek által szolgáltatott adatok.

Olyan közösségi szankciókat és intézkedéseket alkalmaznak, mint például az elektronikus megfigyelés, a közszolgálat, a házi őrizet, a kezelések, a félszabadság és a feltételes szabadlábra helyezés.

2020. január 31-én Európa-szerte 149 próbaidős elítélt jutott 100.000 lakosra, a fogvatartottak száma azonban csak 103 volt.

A legtöbb fogvatartott Lengyelországban volt (643 próbaidős elítélt 100.000 lakosonként), majd Törökország (627), Litvánia (568) és Grúzia (562) következett a sorban.

A legkevesebb próbaidős két országban volt, amelyek az elmúlt évtizedben elkezdték alkalmazni a közösségi szankciókat és intézkedéseket: Észak-Macedónia (6 próbaidős 100.000 lakosonként) és Szerbia (35), amelyet Svájc (47), Norvégia (49) követ, végül Finnország (54) és Bulgária (56) jön a sorban.

Az adatokat szolgáltató 40 börtön- és pártfogó felügyelet közül 34-ben a próbaidős populáció aránya magasabb volt, mint a fogvatartottak aránya. A Lausanne-i Egyetem által az Európa Tanács számára évente lefolytatott SPACE felmérés áttekintést nyújt a szabadságvesztés (SPACE I) és a közösségi szankciók és intézkedések alkalmazásáról, amelyek a börtön alternatívájaként is ismertek (SPACE II) a Európa Tanács tagállamaiban.

(coe.int)

---