EJEB: jogerős Magyarország elmarasztalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot, mert megítélése szerint a magyar hatóságok 2011-ben nem vizsgáltak ki megfelelően egy feltehetően rasszista indíttatású fenyegetést. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.


A strasbourgi székhelyű törvényszék áprilisban első fokon már helyt adott egy roma származású nő panaszának, és 4000 euró kártérítést és 3717 euró perköltséget ítélt meg az ügyben, amely ellen a magyar állam fellebbezést nyújtott be.

A felperest négy férfi a saját udvara előtt inzultálta 2011 tavaszán Gyöngyöspatán. Akkori híradások szerint a férfiak egyike azt ordította a fiatal nőnek, hogy „takarodjon be a házba”, majd baltával és ostorral a kezében megindult feléje, miközben gyalázkodott, és életveszélyesen megfenyegette.

Ez akkoriban történt, amikor szélsőséges szervezetek vonultak fel a Heves megyei Gyöngyöspata cigánysorán. A településen nagy erőkkel volt jelen a rendőrség is. 

 

Az ügyben a sértett feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak címén, a magyar hatóságok azonban egy évvel később megszűntették az eljárást. 

Az EJEB áprilisi ítéletében kimondta, hogy az ügyben nem folytatattak le megfelelően alapos nyomozást a magyar hatóságok, és ezzel Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szóló cikkét. 

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Megjelentek a NIS2 szabályozásához kapcsolódó rendeletek

A Magyar Közlöny 68. számában két olyan rendelet is megjelent, amelyet már nagyon vártak a magyar információbiztonsági ipar szereplői. Mindkettő a NIS2 szabályozáshoz kapcsolódik, az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól.

2024. július 3.

2025-től új minősítés szükséges logisztikai tevékenység végzéséhez

Új fogalommal egészült ki a szabályozott parkok hálózatára vonatkozó szabályozás: 2025 január 1-től egyes vállalkozások kizárólag akkor végezhetnek az adott telephelyen logisztikai tevékenységet, ha a „Logisztikai Park” címet megszerezték. Mivel ennek elnyeréséhez számos adminisztratív feladatot szükséges elvégezni, a határidő rövidségére tekintettel érdemes minél korábban benyújtani az érdekelteknek a cím elnyerésére irányuló pályázatot. A témában Szűcs Anikó Edit és Takó Zsófia, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szakértői készítettek összefoglalót.