Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt a Szombathelyi Törvényszék csütörtökön első fokon, nem jogerősen három férfit, aki módszeresen megkínozta, megalázta, majd megölte zárkatársát 2017-ben a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben.
A törvényszék az első- és a másodrendű vádlottat emberölés, kényszerítés és testi sértés, a harmadrendűt pedig emberölés és testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. Mindhárom vádlottra életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, és több mint hatmillió forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte őket.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 33 év, a másodrendű vádlott 30 év, a harmadrendű vádlott pedig 27 év múlva bocsátható leghamarabb feltételesen szabadlábra.
Rácz József bíró a határozat indoklásában kiemelte: a vádlottak különös kegyetlenséggel ölték meg a sértettet. 2017. május 2. és 14. között több napon át módszeresen verték, fojtogatták, kínozták, megalázták, „csicskáztatták”, végül pedig megölték zárkatársukat.
A sértett halála egy végzetes fojtás következtében, a pajzsporc törése miatt következett be, de néhány napon belül – ha nem érkezett volna szakszerű orvosi segítség – korábbi súlyos sérülései is halálhoz vezethettek volna. A sértett testén 52 külsérelmi nyomot találtak és belső sérülései is voltak – ismertette.
Rácz József elmondta: egyetlen enyhítő körülményt talált az ügyben, a bv-intézet laza ellenőrzési gyakorlatát. Több kérdést is felvet például, hogy miként nem vették észre a folyamatosan bántalmazott férfi sérüléseit – tette hozzá.
Az ügyben egyébként a büntetés-végrehajtás két alkalmazottja ellen is büntetőeljárás indult, ezeket azonban az ügyészség megszüntette, egy dolgozó megrovást kapott.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik pedig megalapozatlanságra és téves minősítésre hivatkozva enyhítésért fellebbeztek, így a döntés nem jogerős.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!